Magyar Országos Tudósító, 1939. szeptember/1

1939-09-13 [212]

Grüf Tcloki Pál miniszterelnök :szolalt fel ezután. - Legutóbbi pártértekezletünk óta súlyos események következtek be Európában. As elnök ur beszédében rámutatott arra, hogy a nemzet nyugdjo/tan és bizalommal néz az elkövetkezendő napok elé. Szavait azzal egészíthetném ki, hogy nem az elkövetkező napok, hanem inkább hónapok elé. - Mind oneko lőtt azt kivánom leszögezni, hogy külpolitikánknak az az iránya, amelyet állandóan követünk, amelyet az uj országgyűlés összeülésekor Magyarország kormányzója az országgyűlés két házánál: tagjaihoz intézett beszédében Világosan újra kijelölt s amelyet, cselekedeteinkbon azóta is alkalmazunk, nem változott. /Nagy taps és éljenzés./De ugyanígy le kivánom szögezni azt is, hogy nem változott a belpolitikai irányés nem változtak a belpolitikai célkitűzések sem, amelyeket következetesen szolgálni és végrehajtani kívánunk •• - De miért is volna változás? Egy nemzet, amely amióta visszaemlékezik, önmagát kormányozza, nem lehet elhatározásainak alaptételeiben som imbolygó, sem hirtelenkedő, sem pillanatok benyomása latt határozó. Az ilyen nemzet lehet néha a könnyelmüségig nyilt, lehet az önfeláldozásig becsületes, de sohasem lesz kapkodó, ingatag és liütelen. ás nem lehet'ilyen az sem, aki a nemzet vezetésének felelősségét'az ilyen időkben kell, hogy viselje. Akire ez a kötelesség hárul, amugyis, - de ilvoii pillanatokban különösen - megszűnik magánvéloményü ember lenni s . átérezve az egész nemzőt gondolkozását, a nemzet lelkének megnyilvánuló: sát, kell, hogy visszatükrözze azokban a cselekedetekben, amelyeknek néha pillanatnyi elhatározással kéli megtörténnie. - örülök, hogy a nemzet megtartotta nyugalmát es azt az egységet, amely ma és az elvárható nehéz időkben illő és szükséges ; Nyugalmunkkal és Jio moly ságunkkai, amely fővárosunkban, városainkban, falva inkban, az egész nemzetben megnyilvánult, tiszteletet vívtunk Isi mindenütt a világon. - A nagy magyar sorskérdésekben'minden magyar egyformán gondolkodik. Komolyak az idők is a egy nemzet, amely alig heverte ki a husz ^év előtti teljes összeroppanást, nehéz földrajzi helyzetében nem bocsátkozhat!!: kalandokba. Kern csapongtathatja képzeletét" senki kalandos terveken. /Magy éljenzés ós taps./ Sohasem voltunk kalandorok., de ha azok is lettünk volna, sohse lettünk volna jo kalandorok./Élj enzós és taps./ - Sok mindent nem mondhatok'el, de ugyanebben a helyzetben vannak minden államnak, háborúban állónak, semlegesnek és a forgatagtól távol álló államok] vezetői kivétel nélkül mind. - Azzal, amit már bevezetőben mondottam,"'tudniillik, hogy a külpolitikai irány azonos maradt, mindent megmondottam, amit mondani kell és lehetséges. Azok, akiknek kezében az informáciok'összcfútnak, kell hogy vállalják a történelmi felelősséget és higyjétek cl, ezt a'történelmi felelősséget, amely rendkívül nagy, át is erezzük. De kell, hogy kérjék azok, akik ma a véletlen folytán vezető helyen állanak>anomzet bizalmát és kollj hogy birják is » fitt érzem'©zt a bizalmat. /Lelkes éljenzés és taps./ Talán az idő]: nehézsége az. hogy jobban érzem, mint bármikor, de meg kell hogy mondjam itt a színetek előtt azt, hogy meghatottan érzem, /djra kitörő nagy éljjnzés ós taps./ - Nem szükséges mondanom, hogy csak a nemzet érdekeit szolgáljuk, de hangsúlyozottan mondhatom, hogy csak magyar érdek

et szolgálunk. /Szűnni nem akaró 'Ijenzés és taps./ ' /Folyt.köv./