Magyar Országos Tudósító, 1939. augusztus/2
1939-08-16 [211]
TIJLSKI 3^S2ÉD f /Folvtatín;,./ ,. , az ordok világának nepoi köz e plvadtunk oc os lőttünk inasokká, annak köszönhetjük, hogy pus2 taiságunkban mogorős ittettunk« Dobon pedig nagy része volt a kunságnak, <**•& hajózás előtti nagy tengernek, a puszták tengerónok - amelynek hajója a ló volt - ősi népei mások a vizitengerek népeivel szeriben, akik városokat emeltek a partokon ós azután bent a partoktól távolabb is* A puszták népei csordákat őriztek,, A csordát télen nyáron kellett őrizni s náluk fejlődött ki. az első politikai készség, az első politikai ügyészség, az előrelátás télrcl-nyjSrra, majd nyárról télre, ós később is évtizedről-rév tizedre ebben az életmódban fejlődött ki- A legősibb kultúrák érintkezésében ezek a pusztai népek adnak lelkepolitikai készséget, talán az első váróskultúráknak is, amelyek Ázsiában a pusztái: övének szélein, észak Kinában, Indiában, Mozzopotámlában és Keleteurópában szülctnoke A városi kultúráknak előnyük, hogy kőből épitettek és emlékeik fennmaradtak* A Steppí: "kultúra emlékéi kevésbé kézzel fogható?*. De a pusztai kultúrának mély gondolatvi] ga van, messze tekintő, messze merengő, misztikus, de élesen figyelő megfontolt;, szűkszavú, kever anyaggal, kevés alkotásban kifejező. Kézzel' fogható nyomokkal kevésbé lehet bizonyitani, de lelkivilága valahogy terhié van azokban az alkotásokban is, amelyet művészetében ad, ahol álltok és égitostekj e világi és túlvilági élet játszanak szerepet,. — Ilyen gondolatvilágokat hoztunk mi is. magyarok ós kunok magunkkal ós ilyen gondolatvilágok élnek bennünk a lelkünk mélyén akkor is, ha más kultúrákból ve szünk át értékekot, ha más kultúrákból meritünk, ugyanúgy, mint ahogy épp egyik előadásban hallottuk, Ázsiában a déli s teppék váró skul tur áj ában hordtak össze kulturelemekét a pusztai fejedelmek udvarába* — Mi is és ma is értékeim, tudunk idegen kultúrákat. Értékelni tudjuk a XIX és XX. század euró pai ós amerikai kultúráit is. Értékelni tudjuk azok elemeit is. Ha felvesszük , ha használjuk, ha elsajátítjuk is - akkor a magyar szónak kifejező volta és mély tartalma szerint "elsajátitsuk" azokat, tehát magunkévá tegyük a -magunk magyar gondolkozása szerint. Tanulunk az idegentől, de nem leszünk tőle mások* Kultúránk ősi maradványai mutatnak gutstilust, barokk. empiré-t és fognak mutatni más stílusokat is, ha ezerév múlva archeológusok kiássák mai templomainknak, vagy palotáinknak maradványait. De lelkünk se nem gót, se nem barokk, se r.om empire, se nem más. Mi használunk" mozdonyokat, telefont, rádiót, használunk minder félét. Ez természetes. De amikor özeket használjuk s a magyar Alföld szivét, a magyar léleknek ezt a fönntartó talaját iparositjuk, civilizáljuk, vigyázzunk! a lélek maradjon meg* Maradjon mer 'magyarnak, mert ez a lélek ebben a tájban gyökeredzik, ehhez tartozik. Ezeket az értékeket tartsuk fenn mariunkban és ez a feladatunk a részletekbon is. Ha a civilizáció, az előrehaladás értékeivel el is látjuk népünket, városainkat, falvainkat, tanyáinkat, ezt mindig ugy tegyük, hogy a magyarság lelkén csorba ne essék* Mert lehei" igy is, lehet magyarul is, akkor is, ha a nyugat minden értékét magunkévá tesszük, de akkor lesznek értékek bennünk és akkor adhatunk vissza értékeket íjyifeló, ha azokat "elsajátítottuk", magyar lelkünkkel'átszűrtük ós evvel gazdagabbá téve adhatjuk őket vissza a világnak. — A mai kongresszusnak ez az értelme. Tisztelete, szeretete , ápolása annak a gyökérnek, amely a magyar talajban, ebben az ősi pusztai magyar talajban s- főleg annak közepében a magyar Alföld szivében gyökeredzik, amelynek fája vagyunk,^.melynek fáját ápolnunk, őriznünk kell, de mindig & gyökérből sziv a azt, ami a fának további felvirágzásához szükséges, — így áilithatunk emléket a gyökerek leg0 főbbiket jelképező nagy fejedelemnek, nagy királynak, Attilának is._ De ennek nem szabad valamely áll ámha talomtul, valamely hivatal tol és: 1 hivatalos formák között történnie, hanem a magyarság egészének lelkéből / és társadalmitól kell kiindulnia, /Folyt, köv./
