Magyar Országos Tudósító, 1939. augusztus/2
1939-08-21 [211]
1. törvényszéki kiadás* Budapest, 1939. augusztus 21. SZERZSI JOGBITORLÁS SZENT ISTVÍ\N KÉPÉVEL. Zámborszky Tamás litográfus megbízta Brenner Nándor festőművészt azzal, hogy készítsen neki sokszorosítás céljaira egy képet, amelynek a témája az, hogy Szent István király fölajánlja a szent koronát a Madonnának. A megállapodás szerint a litográfus ötven pengő honorárium fizetésére kötelezte magát és erre husz pengőt folyósított azzal, hogy a hátralékos harminc pengőt augusztus 13-ig tartozik kiegyenlíteni.' A litográfus a Brenner-féle képet sokszorosította és forgalomba hozta. Ekörül támadt a felek között az a per, amelyet most döntött el Ítélettel dr. SIfcuteczky József budapesti kir. törvényszéki biró, A festőművész a törvényszékhez benyújtott keresetében szerzői jogbitorlást panaszolt és ezért kártérítést igényelt, mert az volt az álláspontja, hogy a képnek ötvenpengős vételár ellenében nem szerezte meg n többszörösitési jogát a litográfus. Ezzel'szemben Zámborszky azzal védekezett, hogy a festőművész nagyon jól tudta, hogy a képet sokszorosítás eéliaira rendelte meg, tehát utólag nem panaszolhat szerzői jogbitorlást és nem igényelhet kártérítést. A törvényszék Ítéletével a felperes javára üöntötta el a vitát s elmarasztalta Zémborszkyt ötven pengő tőke, továbbá háromhzáz ötven pengő perköltség megfizetésében. AZ Ítélet indokolása szerint egymagában az a tény, hogy a folperes tudta, hogy az alperes a képet sokszorosítani akarja, nem jogosította föl a szerzői jog megvásárlása nélkül a litográfust a kép többszörösitésére* /MOT/ G. • RÖGTÓNI HATÁLYÚ LAKÁSFELMOND ÁS . A Szinyei Merse-utca egyik bérházában nézeteltérés támadt a házfelügyelő és az egyik lakó között. A szócsata annyira elfajult, hogy a lakó a házfelügyelőre kést rántott s emiatt rendőrségi eljárás is indult. A hangos csetepaté után való nap a háztulajdonos emiatt rögtöni hatállyal felmondott a lakónak, aki azt nem fogadta el s igy perre került á sor, A központi járásbíróság érvénytelennek mondotta ki a felmondást, olyan indokolással, hogy a lakó sérelmes magatartása esetén a háztulajdonos nem mondhat föl mindjárt, hanem előbb felhívást tartozik küldeni a lakónak dlyan értelemben, hogy a panaszolt magatartás megismétlésétől tartózkodjék. Fellebbezés folytán a törvényszék Gémesy-tanácsa megváltoztatta a járásbíróság Ítéletét, a rögtöni hatályú felmondást érvényesnek nyilvánította, kötelezte a lakót, hogy a lakást azonnal kiürítve bocsássa a háztulajdonos rendelkezésére. Az ítélet indokolása szerint akkor, ha a lakó sérelmes magatartása a házbeliek személybiztonságát veszélyezteti, akkor nem kell előzetes felhívás, sem megintés, hanem rögtön, jogérvényesen fel lehet mondani. /MOT/ G, ... KOMMUNISTA KOLDUS. Welsz Jenő negyvenhatéves budapesti lakos, román állampolgárt' _ 'Magyarország területéről esztendőktel ezelőtt kitiltották, de visszatért és ?z u J-Lipótvárosban koldult « A rendőrök tettenórték és igazoltatni'akarták. De mert Weisz Jenő ellenszegült, megbilincselték és előállították. Ez alkalommal az utcán'összesereglett járókelők előtt goromba szavakkal gyalázta a rendőrséget, kommunista jelszavakat hangoztatott és Sztálinnal fenyegetődzött. A büntetőtörvényszék ötös-tanácsa izgatás vétsége miatt ezért öthonapi fogházra ítélte s Magyarország területéről újra örökre kiutasította, A kúria Kvassay-tanácsa dr. Moldoványi Géza koronaügyészhelyettes felszólalása utan ezt az Ítéletet jogerőre emelte. /ívIOT/ G.
