Magyar Országos Tudósító, 1939. augusztus/2

1939-08-19 [211]

A BAROSS SZÖVETSÉG HUSZ ESZTENDEJE ÁLL FENN, A Baross Szövetség bensőséges háziünnepeég keretében ünnepelte meg a Szövetség létrehivásánák huszadik évfordulóját. A Múzeum-Utcai palotában gyülekeztek össze a régi alapi tó tagok ós a meghívott elnökségi, vezetőségi tagok, hogy emlékezzenek az elmúlt husz esztendő munkájúról és az alapítók érdemeiről,, Ilovszky János, a Szövetség országos elnöke köszöntötte az egybegyűlt és távollévő alapitókat, akik Magyarország legnehezebb időszakában, az 1919-es esztendő augusztusában vetették fel a gondolatot, hogy megteremtsék a keresztény kereskedelem és ipar fellegvárát, a ma'már virágzó, hatalmas és erőteljes egységes szervezetet. Alig 25-on voltak az alapítók, de lelkes hangú felhívásukra megmozdult az ország keresztény kereskedő ós iparos társadalma és ezrével tódultak a Baross-táborba, amelynek jelmondata az volt.: keresztény gazdasági életet - keresztény etikai alaponi Ma már élő valósággá lett ez a gondolat és a húszéves jubileummal az alapitógondolat győzelmét ünnepelhetjük, Ilovszky János javaslatára az emlékező ülés elhatározta, hogy a keresztény gondolat vezető harcosainak: Teleki Pál gróf miniszterelnöknek, Tasnádi Nagy András igazságügyminisztérnek. ReményiSchneller Lajos pénzügyminiszternek, Kunder Antal kereskedelemügyi, Vargha József iparügyi minisztereknek, valamint Darányi Kálmán volt miniszterelnök, házelnöknek üdvözlő táviratot küld és ugyancsak táviratban köszönti a Szövetség magas pártfogóját és vezető munkatársát: vitéz József Ferenc királyi herceget, A nagy óljonzéssel fogadott beszéd után az elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg elődjéről,' Rausch Aladárról, aki a legnehezebb időkben vezette a Szövetséget. Rausch Aladár egész életét áldozta a Baross-gondolatért, a keresztény kereskedelemért ós iparért s áldozatosan dolgozott haláláig. Képe előtt a Szövetség tagjai egyperces néma csöndben áldoztak emlékezetének, Tábory Gábor'alelnök szólalt fel ezután és a husz év nehéz küzdelmeiről szólott, A Szövetség életében - úgymond - három nagy határkő volt: az olső, amikor sikerült megszerezni a Bástya-utcai székházat, a második, amikor sikerült megnyerni országos elnöknek Ilovszky Jánost, aki a szövetségi életet szinte rakétaszerű tempóban vitto előre ós a letargiába került kereskedő ós iparos társadalmat öntudatra, összefogásra ós együttes munkára ébresztette, szerte az országban. Az ő működésének eredménye - a Szövetség életének harmadik határköve, vagyis a Fuzeum-utcai szókházpalota megszerzése, ami egyben bizonyítéka a Szövetség hatalmas arányú fejlődésének ős szimbóluma erejének. A szónok Isten áldását kérte a Szövetség további működésére. Czobor Mátyás volt polgármester, a Baross Szövetség zalaegerszegi fiókintézetónek elnöke, az öntudatra ébredt ós megerősödött vidéki kereskedő és iparos társadalom nevében köszöntötte az alapitókat ós a vezetőket s egyben bejelentette, hogy a közeljövőben felavatják a harmadik vidéki Baross-házat - Zalaegerszegen. Kiss Ödön javasolta, hogy az alapitótegok és az eddigi Baross-elnökök galériáját állítsák . ki a Barosspzövetségben. Az •'^ indítványt az elnöki tanács ülése elé utalták, y Az emlékező ülés végül meleghangú táviratot intézett k/j a Szövetség'néhai érdemes elnökének, Rausch Aladárnak özvegyéhez ós */ családjához. /MOT/B.