Magyar Országos Tudósító, 1939. augusztus/2

1939-08-29 [211]

1, törvényszéki kiadás» Budapest, 1939* augusztus 29. ~

:- • 19 SIKKASZTÁSÉRT ELITÉLTEK EGY FORDÍTÓT. Dr, Friedmann György harminckilenc éves fordító ajánlkozott Ballá Jánosnak arra, hogy orvosi műszereket előállító üzeme számára igen hasznos tanácsokkal szolgálna, mert neki is volt ilyen üzeme Németországban s e szakmához kiválóan ért. Ezen összeköttetés folytán Friedmann György utóbb közel ezer pengőt vett föl Ballátói bizonyos anyagok beszerzésére, azonban az összegnek egy részét saját céljaira fordította. Följelentés folytán a budapesti büntet őt örvény az ék folytatólagosan elkövetett sikkasztás vétsége miatt öthónapi fogházra Ítélte el. A tábla Lakatos Gábor dr. tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyaláson dr. Bartha Jáno3 kir. főügyészhelyettes felszólalása után a tábla Ítéletét helybenhagyta./MOT/G. TÖMEGESEN HAMISÍTOTT POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI BETÉTKÖNYVEKET. • Surek Miklós állsánélküli ügynök hontalan útlevéllel jött Palesztinából^ ahová korábban Csehszlovákiából vándorolt útlevél nélkül, Budapesten kereset nélkül ődöngött és elhatározta, hogy takarékkönyvek hamisításával szerez magának pénzt. Kis összegeket helyezett el különböző postahivataloknál postatakarékpénztári betétkönyvekre és o topott betéti könyveket hamis bélyegzőkkel meghamisította ugy, hogy azokon jóval magasabb betéti összegeket tüntetett föl. Amikor tettenérték ós letartóztatták, a lefolytatott nyomozás megállapította, hogy negyvenhét takarékkönyvet " hamisított ós 34 esetben sikerült neki különböző összegekkel megkárosítani a takarékpénztárt, A budapesti büntetőtörvényszók többrendbeli okirathamisítás büntette és ugyancsak többrendbeli csalás vétsége miatt vonta felelősségre ée össziintetésül kétévi fegyházra itélto el. Ezt az Ítéletet a tábla, majd végső fokon a kúria Gergics-tanácsa dr, Miskolczy Ágost kir, koronaügyészhelyettes felszólalása után jogerőre emelte. /MOT/ G, — A HÁZIÚR FELMONDÁSA A HÁZMESTERNEK: A HÁZMESTÉRNÉNEK IS SZÓL* Bruchsteinor György háztulajdonos a lakbérleti szabályok alapján fölmondott Paukovics Ferenc házfelügyelőnek. A fölmondási Idő lejárta után a házfelügyelő nem'adta át a ház mester lakást, a kiköltözést mőgtagadta olyan indokolással, hftgy ezt a házfelügyelői lakást nemcsak ő' hanem a felesége is használja s mindketten házfelügyelőnek tekintendők. Mivel a háztulajdonos az asszonynak nem mondott föl, ennélfogva a feleség jogosan marad'a lakásban, így perre került a sor és a bíróságnak azt kellett eldönteni, hogy a férjjel közölt felmondás kihat-e a másik házasfélre is, vagy sem. Ebben az ügyben a budapesti kir, törvényszék Gémesy-tanácsa elkülönített végitéletet hozott és a háztulajdonos felmondását érvényesnek nyilvánította. Az Ítélet indokolása szerint a perboli vitás kérdésről a főváros lakásbérleti szabályrendelete egyáltalán nem Intézkedik^ ennélfogva az ügy elbírálásánál az általános magánjog szabályai az irányadók. Nyilránvaló - mondja az Ítélet,-hogy a háztulajdonos-munkaadó a hozzá házmesterként elszegődött házastársak bármelyikének hatályosan mondhat ja fel a szolgálati viszonyt és a házastársak bármelyikéhez intézett felmondás egyetemleges kötelezettséget jelent a másik házastársra is a szolgálati lakáB kiürítése kérdésében. /MOT/ G. mm mm mm m*mm