Magyar Országos Tudósító, 1939. augusztus/2
1939-08-27 [211]
1. törvényszéki kiadás. Budapest, 193S. augusztus 28. KÉTSZER LETT UGYANAZON ÜGYVÉD FELESÉGE, MÉGSE KAPHAT ÖZVEGYI NYUGDIJAT. Egy fővárosi ügyvéd özvegye férjének elhalálozása után nyugdíjjárulékot igényelt az Országos Ügyvédi Nyugdíjintézettől, itt azonban az igényét alaptalannak nyilvánították, megtagad ták' a nyugdij járulók f oly ós it ás át • Ennek az intézkedésnek az volt az indoka, hogy a férj halálának időpontjában a házasság még nem állott fenn két esztendeje. Az ^ özvegy ^ezekután perrel érvényesítette özvegyi nyugdíjigényét és keresetében előadta,hogy néhai férjének két izben lett a felesége. Először 191o év őszén kötöttek házasságot, de több mint tízévi együttélés utánra bíróság jogerősen felbontotta ugy, hogy az asszonyt nyilvánították vétkesnek. Kesobb újra kibékültek és újra házasságot kötöttek. Ez a második házassága mindössze öt hónapig tartott, mert a férj ezután az időtartam után meghalt. Az özvegynek az volt a jogi álláspontja, hogy első házasságának időtartamát is figyelembe kell venni s ez esetben a néhai férjével házastársi életközösségben eltöltött idő sokszorosan felülmúlja a nyugdíjtörvényben kívánt kétesztendel együttélést. Ebben az ügyben a kir. kúria az özvegyet nyugdíjigényével jogórvényesen elutasította. Az itélet indokolása szerint a fennforgó esetben a két házassági időtartam összeszámításáról csak akkor lehetne szó, ^ha az asszony első házasságát nem az c hibájából és vétkessé nyilvánítása mellett'bontották volna fel. Ebben az esetben ugyanis abból lehetne kiindulni, hogy férje az ő eltartására a törvénynél fogva köteles volt. Az özvegyet - mondja a kúria - a felbontott házasság alapján is illetheti ellátás és attól nem eshetnék el osupán amiatt ? mert a férjével utóbb ismételten megkötött és a férj halálakor fenn is állott ujabb házassága nem tartott két évig'. Az összeszámítás kedvezményére azonban az özvegy" nem tarthat számot, mert a tényállás szerint a bíróság az első házassá-' got az asszony hibájából bontotta fel, tehát elhalt férje az asszony eltartására a törvénynél fogva kötelezhető nem volt, /MOT/ G, VAN. ÉLETFOGYTIG TARTÓ ALKALMAZTATÁS? Klein Mátyás okleveles gépészmérnök munkaügyi pert indított munkaadója, a Matelix" Röntgen Részvénytársaság alperes ellen. Ennek a pörnek egyik lényeges vitaanyaga az volt, hogy jogosan mondta-e föl a mérnök állását a munkaadó, vágy sem, A felperes azt vitatta, hogy a felmondás jogosulatlanul történt, mert alkalmaztatása során a munkaadó kijelentette, hogy a vállalatnál örökös kenyere lesz. Ebben a kérdésben a budapesti kir. törvényszék, mint fellebbviteli bíróság dr, Megyesy Ágoston tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyalás után elutasító Ítéletet hozott. Ez az itélet hivatkozik a kuria^által egy másik perben hozott Ítéletre, amelynek indokolása a következőképp hangzik: Az egéáz életre szóló alkalrbazás 1 nyilatkozat a munkaadónak olyan kijelentése, amelynek' lény ege az, hogy amig a munkavállaló él, addig mindig lesz nála kenyere 'nem kegyelemkenyór nyújtását, hanem csak'munkaalkalom nyújtását jelenti. Ha az alkalmazott munkaképtelenné vált, akkor a munkaadó a szolgálati viszonyt jogosan mondhatja fel. De megszüntetheti á szolgálati viszonyt a munkaadó még akkor is szabályszerű felmondással, há üzleti körülményei az ő hátrányára jelentékenyen megváltoztak, /MOT/ G., "
