Magyar Országos Tudósító, 1939. augusztus/1
1939-08-07 [210]
CIMBITORLÁSI PER AZ "ASSZONY ÉS AZ CRDÖG" CIMÜ SZÍNDARAB KORUL. Ez év tavaszán a Pesti Szinház "bemutatta az "Asszony és az ördög" cimü színdarabot, amely angol szerzők munkája. A bemutató előadás után a Metró Goldwyn amerikai filmvállalat magyarországi vezérképviselete szerzői jogbitorlás megállapítása, kártérités és járulékai iránt pert indított a Pesti Szinház tulajdonosa, a Vígszínház bérlő részvénytársaság, alperes ellen. A felperes kereseti tényállítása szerint a Metró Goldwyn tiz esztendővel ezelőtt ugyancsak az "Asszony és az ördög" cimmol egy némafilmet mutatott be Magyarország területén, ennélfogva az alperesnek nek volt joga azonos cimen előadni az angol szerzők színdarabját. Dr. Cserényi Tergovich Károly kir. törvényszéki bíró elé kitűzött tárgyaláson az alperes a kereset elutasítását kérte és azzal érvelt, hogy a szóbanforgó némafilm Budapesten mindössze hét ízben és csak kisebb, másodrangú filmszínházakban került bemutatásra és a cím azonossága folytán semmiféle kárt a felperes nem szenvedett, A törvényszék a felperest keresetével elutasította és mint pervesztest 38o pengő perköltség megfizetésére kötelezte. Az Ítélet indokolása hivatkozik a szerzői jogi törvényre, amely tiltja ugyan valamely mü . már közzétett elmének átvételét s ezt bitorlásnak minősiti. De a oimbitorlás csak akkor állapitható meg, ha a cím átvétele nem volt elkerülhetetlen és az a közönség megtévesztését célozta ós a szerzőnek vagyoni vagy nem vagyoni kárt okozhatott. Mivel ezek a föltételek a fennforgó esetben nem állapithatók meg, ennélfogva a felperes keresete jogi alappal nem bir, és igy azt el kellett utasítani, /MOT/ G. — A NYOMD ÁSZ ELŐVIGYÁZATOSSÁGA MEGMENTETTE A BÜNTETÉSTŐL A RÖPIRAT SZERZŐJÉT. Elvi jelentőségű Ítéletet hozott a magyar királyi kúria I. számú büntető tanácsa dr, Kvassay Gyula tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyaláson. Az ügy vádlottja Rajkai László huszonhároméves joghallgató volt,akit elsőfokon a budapesti kir, büntetőtörvényszék ötöstanácsa vont felelősségre büntevő feldicsérése vétségének kísérlete címén, A perbeli tényállás szerint Rajkai László egy nyomdában őo.ooo példányban egy röpcédulát rendelt meg, amelynek a szövege két szóból állott: Éljen S z álasi! A nyomdász elővigyázatosságból kijelentette, hogy a röpcédulákat csak akkor készíti el ötvenezer példányban, ha a királyi ügyészség a köteles példányok bemutatása után negyvennyolc óra alatt kifogást nem emel a röperédulák szövege ellen, Epp ezért a nyomdász mindössze csak két példányban állitptta elő a röpcédulát és azokat, mint köteles példányokét, bemutatta az ügyészségnek, A királyi ügyészség erre rögtön indítványt adott be a vizsgálóbírónál a rőpeódulák lefoglalása iránt, de a lefoglalás foganatosításakor kiderült, hogy a nyomtatvány mindössze két példányban ^ készült el, A büntetőtörvényszék Ötös tanácsa előtt vádat emelt az ügyészség Rajkai ellen büntevő feldicsérése véts égének'kis érlete elmén s ez a birói fórum a vádlott bűnösségét megállapította, száz pengő pénzbüntetésre ítélte Rajkait, de a büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette, így került az ügy a kúria elé, ahol a bejelentett semmisségi panasz alapján az ötöstanács Ítéletét megsemmisítették és a vádlottat fölmentették, A kúria ítéletének indokolása hangsúlyozza' hogy a röpcédula két példánya nem terjesztés céljából késsült, hanem a nyomdász csak azért állította elő, hogy azt az ügyészségen, mint sajtórendészeti^koteles példányokat bemutassa. Mivel a többszörösités nem'terjesztes céljából történt, ennélfogva az irat nem vált sajtótermékké; tévedett tehát az ötöstanécs, amidőn a vádlott bűnösségét megállapította. /MOT/ G,
