Magyar Országos Tudósító, 1939. augusztus/1

1939-08-07 [210]

TÜZESETEK- Horvát István domoszlói gazdálkodó szalmával fodett istállóját, távollótébon, István novü 5 évos gyermeke s ennek pajtása: Bálint László 5 éves kisfiú játszadozás közben felgyújtották. Az istálló-épület porrá égett, a két gyermek füstmérgezós ós harmadfokú égési sebek következtében szörnyethalt. A kettős gyermekhalál ügyében a csendőrség megindította a nyomozást, annak felderítésére, hogy a súlyos balesetért terhel-o valakit felelősség. Kokos Károly gazdálkodó'cseréppel fedett nagysurányi lakóháza kémónytüz következtében leégett. A kár körülbelül 2000 pengő, a csendőrség^a tüzeset okának kivizsgálása érdekében megindította a nyomoBALESEI . Horvát János káli kőműves a bánhidai vasútállomáson tetőjavítási munkában vett részt, munka köZben megsérült ós a körülbelül 5 méternyi magas tetőről a földre zuhant. A Vármegyei Mentők súlyos agyrázkódással, eszméletlen állapotban vitték be a tatabányai közkórházba. /MO^Cs. §§§ A Magyar Országos Tudósitó jelenti : A Magyar Élet Pártjának közjogi és igazságügyi bizottsága hétfőn délután ülést tartott, hogy megtárgyalja a kormány által kedden beterjesztendő "A közgazdaság érdekei ellen elkövetett visszaélések hatályosabb megtorlásáról" szóló törvényjavaslatot. Az ülésen megjelent Vay László báró, á párt örs'zágos' elnöke és a két bizottságnak csaknem valamennyi tagja* / ez u.n."valuta Homonnay Tivadar megnyitó szavai után Antal István dr

e igazságügyi államtitkár szólalt fel. Rámutatott arra, hogy / bűncselekmények' közgazdasági jelentősége az utóbbi hónapokban, különBsen az európai politikai helyzet súlyosabbá válása ós a zsidótörvény meghozatala óta rendkivüli mórtékbenrfevekedett s most már az a közvélemény is, amely korábban meglehetős érdektelenséget tanusitotte valuta-büncselekmények kérdésével kapcsolatban, erőteljesen sürgeti e bűncselekmények hatályosabb üldözését és megtorlását, Ito figyelmeztetett bennünket Uj jogszabályok hozatalára, illetve különösen a büntetési tételek felemelésére a biróság Ítélkezése is, amely az általános gyakorlattól eltérően e bűncselekményekre az esetek legtöbbjében a kiszabható büntetési tételek maximumát szabta ki és nem egy ilyen itélét indokolásában olvashattuk azt, hogy a biróság azért volt kénytelen e maximális büntetési tételeket alkalmazni, mert a fennálló törvények nem teszik lehetővé a még súlyosabb büntetések alkalmazását. Ezután tüzetesen ismertette magát a törvényjavaslatot, amely három fejezetre oszlik. Az első fejezet az anyagjogi rendelkezéseket tartalmazza és igen súlyos'mértékben fokozza a valuta-bűncselekményekre "kiszabható büntetéseket, A fogházbüntetéseket 5 évi tartamú börtönre, a börtönbüntetéseket pedig 10 évi fegyházra, : súlyos esetekben 15 évi fegyházra emeli fel a törvényjavaslata legsúlyosabb ^ínyajdogi rondolkozóst a törvényjavaslat második szakasza-' ío'^toa^j lehetővé teszi meghatározott esetekben, nevezetesen akkor, ha a bűnöző ily bűncselekmények elkövetésére állandó bűntettes! hajlamot mutat, a szigorított dologházba való utalást is,_ amelynek legi^fO kisebb mértéke * 5 esztendő, mig legnagyobb mórtéke attól függ, hogy K -gf az elitéit a szigoritott dologházban milyen magaviseletet tanusit, il'jmyilQbvo milyen javulási hajlandóságot mutat f/a.1. A törvényjavaslat anyag7*j°si rendelkezései intézkedéseket tartalmaznak még a vállalatok