Magyar Országos Tudósító, 1939. július/2
1939-07-22 [209]
A NEMZETKÖZI MEZŐGAZDASÁGI KONGRESSZUS HATÁROZATI JAVASLATAI, A napokban véget ért, s 8 napig tart° budapesti Ngmzetközi M e zőgazdasagi Ipari kongresszus igen széleskörű munkásságot fejtett ki. A budapesti kongresszus, amely sorrendben a VI. volt, az előző kongreszszusokkal szemben bő^jritetto munkakörét, amennyiben nem élelmiszer termelésre irányuló mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozásával, mint pld, cellulózé anyagok mezőgazdasági termelésével, valamint közgazdasági és jogi kérdésekkel is foglalkozott 0 A kongresszus munkássága 21 szakosztályban bonyolódott le, s a kongresszus szervezete a korábbi kongresszusi rendszertől abban különbözött lényegesen, hogy előre meghatározott, pontos terv szerint kitűzött kérdéseket tárgyalt, nem pedig a résztvevők által tetszés szerint "felvethető problémákat. A mezőgazdasági iparok nemzetközi bizottsága természetesen a fontos korszerű kérdéseket tűzte ki elsősorban tárgyalásra, ilyenformán a kongresszusi résztvevők ezekről a kérdéseleről áttekintő Jeepet kaptak, s igy inkább -vájható , hogy ezekben a fontos kérdésekben halai -i létre. Mintegy " irányitott tudomány"-ról beszélhetünk tehát a buc . kongresszussal kapcsolatban© A budapesti kongresszus egyúttal megszabta a fejlődés további irányát is, amennyiben tárgyalásai eredményeképpen szinte már előké_ szitette a következő római kongresszus tárgysorozatát,- kiemelve azokat a kérdéseket, amelyeket a három év múlva - Rómában tartandó kongresszusig megvizsgálandoknak tart 0 Ezek szorosan csatlakoznak a budapesti kongresszus anyagához, mint legfontosabb és, mint legjobban előkészített r kérdések, amelyek a legközvetlenebb eredményeket engedik remélni. Hogy melyek ezek a fontos kérdések, az kifejezésre jut azokban a határozati javaslatokban, amelyeket a budapesti kongresszus egyes szakosztályai terjesztettek elő, s amelyeket a kongresszus záróülése elfogadott, A biológiai szakosztály határozati javaslata a vitaminok nagy fontosságára val° tekintettel azt javasolja, hogy fel kell hivni a különböző nemzetek kormányait annak szükségességére, hogy rendszeresen tanulmányozzák azokat a tényezőket, amelyek a növények, s a növényi és állati eredetű termékek vitamintartalmát befolyásolják, továbbá azokat az eszközöket, amelyek alkalmasak a lehető legnagyobb vitáminmennyiBégeket tartalmazó fajtáknak, különösen a szelekci ü utján való növelésére és álland° s itására. Szükségesnek tartja a szakosztály azoknak a módszereknek a megállapítását is, amelyek alkalmasak a vitaminok konzerválására, akár ipari, álcár konyhai feldolgozás közben történő átalakulás során, va1 amint azt, hogy a vitaminok terén végzett kutatásokat fejlesszék ki és nemzetközileg egyeztessék össze* Az analitikai szakosztály legfontosabb határozati javaslata az, hogy a gabonafélék és a lisztek- vizsgálati módszereinek szabványosítására vegyes bizottságot alawkitsanak.Mint ismeretes, a cél elérésére mint vizsgálati módszere, Hankóczy Jenőnek, a nemrég elhunyt magyar tudósnak, a gabona és lisztkisérleti állomás volt kiváló vezetőjének úgynevezett farinograf-műszere látszik a legalkalmasabbnak, A borászati szakosztály, amely igen behatóan foglalkozott a nagy bortermelő államokban tapasztalható borkrizis kérdésével, határozati javaslatában azt ajánlja, hogy a szőlőtermelő országok hozzák egyensúlyba a szőlőtermelést a szükséglettel, szükség esetén a szőlőtermelés korlátozásával, s nyujtsanai: védelmet a minőségi boroknál':, A tejipari szakosztály igen fontosnak mondja a tej savasságának meghatározására szolgáló vizsgálati módszerek egységesítését, vala, mint a tejipari üzemek szennyvizeinek tisztitását. Felhívja továbbá a \ szakosztály határozati javaslata az egyes kormányok figyelmét a tejipari «üzemi, alkalmazottak szakszerű kiképzésének fontosságára. \ /Folyt.köVo/
