Magyar Országos Tudósító, 1939. július/2

1939-07-26 [209]

Budapest, 1939. július 26. ' POLITIKA /folytatás/ AJO Ezzel tökéletesen elérnénk az interpelláció célját, t.i. azt, hogy köz­érdekű ügyet hozzunk a Ház elé és erre a közérdekű kérdésre szakszerű felvilágosítás hangozzék el az illető szakminisztertől. Végül azt java­solta, hogy nálunk is vezessék be az angol rendszert és a képviselők ki­zárólag rövid kérdéseket tehessenek fel. Károlyi Viktor gróf ezt javasolto,hogy az interpellálok arról mintára kizárólag csak kérdéseket tehessenek fel, Megay Károly azt kérte, hogy a bizottsági tagok számáfr omolják fel, tekintettel arra,hogy a bizottságnak most még fontosabb szerep jut a törvényjavaslatok tárgyalásánál. Nézete szerint a szemé­lyes megtámadtatás jogcímén a képviselők okkor is felszólalhatnának, ha & Házon kivül érte okét a sérelem. Korponay. Ede szóvátette, hogy a bizottságban a klotür al­kalmazásánál előállhat az a helyzet, hogy ^ nem bizottsági tag képviselő felszólalására nem kerül sor és indítványaik esetleg nem kerülnek meg­tárgyalás alá, Sntal István igazságügyi államtitkár nyomban megadva a választ, rámutatott arra,hogy a tervezet olyképpem rendelkezik, hogy ebben az esetben az elnök azokat a javaslatokat és módosításokat is szavazás alá bocsátja, amelyeket az azokat előterjesztő képviselők a klotür alkalmazása miatt nem tudtak megindokolni, Gesztelyi Nagy László azt indítványozta, hogy á bizottsá­gi tárgyalásoknál a klotürt ne négy, hanem hat gépviselő felszólalása után alkalmazzák, Viíséz Faragó Ede azt j avasolt a, hogy a személyes megtámad­tatás cimén történő felszólalások csak egészen rövidek legyenek és azok­ba ne lehessen belevonni minden más természetű kérdést,. Szükségesnek tartja továbbá a parlamenti harcmodor hangjának mérséklését, * Teleki Pál gróf miniszterelnök válaszában hangoztatta, hogy mindazok az inditványok és megjegyzések, amelyek itt elhangzottak, átmennek majd a bizottsági tárgyalás szűrőjén. Az angol rendszerrel kap­csolatban rámutatott arra,hogy abban van szigorítás, de van tágítás is . A szigoritás az, hogy csak rövid kérdéseket lehet feltenni, a jogtágitás pedig az, hogy az interpelláló képviselőkön kivül mások is rövid közbe­vetett kérdéseket tehetnek fel és még Angliában is e megfontolt,nyugodt vérmérsékletű és szűkszavú emberek között a miniszterek néha valóságos pergőtüznek vannak kitéve. Ennek tehát nemcsak előnyei, hanem esetleg hátrányai is vannak, A bizottsági tagok számának szaporitását is meg lehet fon­tolni, bár nagy létszámszaporitásra nincs szükség, mert akkor voltaképen ujabb kis plénumokat kreálnánk. Ami a személyes kérdésekben való fel­szólalást illeti, csakugyan helyesebb ( ha csak a parlamentben történt személyes megtámadtatásra korlátozzuk a felszólalást, mert a más té­ren történt megtámadtatás elhárításának megvan a maga egyéb útja. /folyt, köv./

Next

/
Thumbnails
Contents