Magyar Országos Tudósító, 1939. július/1

1939-07-08 [208]

A MAGYAR ZÖLD KERESZT-MOZGALMAT ISMERTETTÉK A BELGIUMI NEMZETKÖZI 0RV0SK0NGRES3ZÜS0N, A nemibetegségek elleni küzdelem nemzetközi uniója most tartotta meg a belgiumi Lióge-ben nemzetközi orvoskongresszusát, amelyen igen sok neves külföldi orvosprofesszor és szakorvos jelent meg. Magyar réázrŐI dr.Sdmogyi Zsigmond egészségügyi főtanácsos, az Országos Szociálpolitikai Intézet vezetője vett részt a nemzetközi kongresszuson. A kongresszus tárgyköre három fötémára terjedt ki: .1/ Hogy áll a nemibetegségek elleni küzdelem egyes államokban, 2/ Mik az eredményei a gonorhea ellen alkalmazott legújabb gyógyszerekkel való kezeléseknek, 3/ Mik az összefüggések az anya- ós csecsemövédelem és a nemibetegségek elleni küzde.em között- Ehhez a három problémakörhöz sok neves Külföldi orvos előkelőség szólt hozzá. Magyar részről dr,Somogyi Zsigmond egészségügyi fötanácpe ismertette az anya- és csecsemövédelem,valamint a nemSbetegségek elleni küzdelem magyar vonatkoz ásait

h Részletesen ismertette a kongresszussal a magyar Zöldkereszt, a Közegészségügyi Intézet és az Országos Stefánia Szövetség munkáj át, beszámolva nevezett magyar intézmények egymás sal való kapcsolatáról, ' " /MOT/B, EGYETEMI HALLGATÓK TANULMÁNYÚTJA KÁRPÁTALJÁN* D

r

,Tuzson János egyetemi tanár vezetésével harminc egyetemi hallgató növényföldrajzi tanulmányutat tett Máramaros megyébe Taracköz, T

e

rebesfehérpatak, Bogdán és Rahó környékére- Ez a terület növényföldrajzi szempontból az erdélyi Kárpátokhoz csatlakozik;, amelynek gyönyörű vegetációja van

Q A magasabb hegyeken havasi térségek terülnek el, amelyeket most a keleti Bododendron bíborpiros virágai díszítenek. Ez a havasi táj dus legelőt szolgáltat az ottani állattenyésztésnek. Az alább fekvő részeken ősfenyvesek vannak, lejjebb lombos erdők, főleg bükkösök borítják a völgyek oldalait

c

E

z

ek az erdőségek a Kárpátalján egymillió katasztrális holdat tesznek ki és ebből 650.000h old állami tulajdon. Az értékes erdőket a megszállás alatt alig érintették, s azok teljes épségben kerültek vissza az anyaországhoz,, A völgyek alján, buja növényzetű rétek terülnek el, s közbeközbe szántóföldekkel váltai;óznak. A talaj kiválóan alkalmas gyümölcstermesztésre, különösen az almafa diczlik szépen. Növényföldrajzi szempontokból nagy kincset jelent a Kárpátalja a csonkaorszagnak, de a természet kincseit csak erős kezek tudják hasznosítani. Kárpátalja lakosságát meg kell erősíteni, mert eriélkül nem tud talpraállni és nem tudja a kedvező adottságokat kihasználni. Az ország különösen erdős területekkel gazdagodott, de teljes szükségletünket ez a gyarapodás sem fedezi. A mai Magyarországnak 1.73 millió hektár erdeje van, egy lélekre 0.173bektár erdő esik. Németországnak Szükséglete kereken 80 millió köbméter fa volna, s összes erdejük egy évi növekedése csak 60 millió köbméter körül van. Németországnak 18 millió hektár az erdeje, s ebből egy lélekre 0.225 hektár jut. A mi összes évi fanövekedésünk mintegy 5.7 millió köbméter, a németországi arányszám szerint pedig 7.6 millió volna az évi szükségletünk, vagyis 1»9 millió köbméter hiányunk van és ez kereken 570,000 hektár ujabb erdőtelepítést követelő Igy a visszacsatolt erdőségek dacára sem veszitette el jelentőségét az Alföld fásításának kérdése, mert ez azért is fontos, hogy az erdőtelepítéssel az Al föl djmikr oki imája, a mezőgazdasági termelés és az általános higiénia megfelelően megjavuljon, Dr.Tuzson János számitásai szerint az Alföld gazdasági növényföldrajzi viszonyainak kedvezőbbé tétele mintegy % 350.000 hektár alföldi erdőtelepítést követelne meg, de még ezen és az | ujabban visszacsatolt erdőkön kivül is több mint 200.000 hektár erdő\ terffiletre volna szükség. /MOT/J.