Magyar Országos Tudósító, 1939. július/1
1939-07-13 [208]
-—A SZÉLSŐSÉGES AGITÁCIÓ ELLEN FOGLALT ÁLLÁST PESTVÁRMEGYE KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁGA. Pestvármegye közigazgatási bizottsága csütörtökön délelőtt a Vármegyeháza nagytermében tartotta júliusi ülését, amelyen fáji Fáy István főispán elnökölt. Napirend előtt Horváth Győző kalocsai nagyprépost, félszer telt püspök a bizottsági tagok lelkes ünneplése közben köszöntötte Fáy István főispánt, abból az alkalomból, hogy Magyarország kormányzója m» kir.titkos tanácsossá nevezte ki. Méltatta a főispán eredményekben gazdag és lelkes munkásságát, a nemzetépitő munkából kiveszi részét, tudását és tehetségét a vármegye és az ország szolgálatába állitja, Fáy István főispán mélyen megilletődött szavakkal mondott köszönetet az ünneplésént, Ígéretet tett,hogy továbbra is minden erejével azon lesz, hogy a vármegye és ezzel az ország ügyét szolgálja. Ezután 'J&iaschkovich Lajos főjegyző ismertette az alispán júniusi jelentését, melyből kiderül,hogy a megyei városok és községek közállapota a mult hónapban általában kielégítő volt • Megemlíti a jelentés,hogy a legutóbbi országgyűlési választáson igazolatlanul a szavazást elmulasztott választókkal szembeni birságolás több helyen nagyobb munkatöbbletet jelent. Az aratás mindenütt megkezdődött és akadály nélkül rendben folyik. Közli az alispán, hogy a mezőgazdasági munkásügyi panaszok nagymértékben emelkedtek több járásban, a panasz tárgya majdnem minden esetben, hogy a munkavállalók a még a tavasz folyamán megkötött szerződéseik megváltoztatását, illetve a járandóságaiknak felemelését kérik azon az alapon,hogy az illetményeik kevesebbet tesznek ki, mint amire a hatóságilag megállapított legkisebb nap szakemberek figyelembe vételével jogosan tarthatnának számot. A legtöbb esetben igy szól az alispáni jelentés - a tárgyalások során, utána számítva, megállapítást nyert, hogy a munkásszerződés ékben megállapított járandóságok nem hogy alatta maradnának, hanem túlhaladják az^t az összeget, amelyet a munkások napszámban teljesített munka esetén a megállapított munkabér szerint számithatnak. Gyakori eset,hogy a munkások maguk sincsenek tisztában azzal, hogy tulajdonképen milyen természetű javításra kérik kötelezni a munkaadót, inkább az látszik viselkedésükből, hogy csak próbálkozni akarnak, hogy követelésükkel a munkaadótól béremelést tudjanak elérni. Annak okát, hogy ilyen tömegesen kisérlik meg a már megkötött szerződéseknek javukra történő megváltoztatását> - hangsúlyozza az alispán jelentésében - abban lehet keresni>hogy erre valamilyen formában ismeretlen egyének felbiztatnak és az a körülmény> hogy a hatóságilag megállapított legkisebb munkabérekre hivatkoznak, osak jogcím, mert hiszen módjéroan állna maguknak is Számítani a szerződésben vállalt munka után őket jogosan megillető illetményeiket,mikoris maguktól rájöhetnének/—mint ahogy azt mondhatni kivétel nélkül a tárgyalások alkalmával be is látják-*—; arra, hogy követelésüknek jogalapja nincs* Közli a továbbiakban az alispán, hogy a kalocsai és a kunszentmiklósi járásban, szórványosan, csak a terménybér szaporításává! lehetett az aratómunkásokat az aratásba beállitani. Törvényes eszközökkel a munkásságot nem lehet a szerződés megtartására szorítani - állapítja meg az alispáni jelentés -, mert a tárgyalások a munkaadóra hátrányosak, az előre felvett és elköltött bérjárandóságokból pedig visszaitélés esetén sem lehet a cseléden mit behajtani. Megemlíti még az alispán, munkáskérdésekkel foglalkozva,hogy az egyik budatótényi gombatermelő cég 130 főnyi munkássága munkabéremelést kivánt, az egyeztető k tárgyalást a földmivelésügyi minisztérium vette a kezébe. Jelenti az alispán azt is,hogy a megalakult hegyközségek működése nehézséggel küzd. Az idei év a gyümölcstermesztés szempontjából is a legjobb esztemdők \ közé tartozik,azonban a rossz értékesítési viszonyok miat+' a termelők \ bevétele aránylag csekély. /folyt, köv./
