Magyar Országos Tudósító, 1939. június/2

1939-06-16 [207]

tás a városi és polgári gondolat klasszikusan érdekes megnyilvánulása volt. De volt egy másik érdekessége is a régi kassai főbiró választásoknak. A választást száz kiválasztott polgár eszközölte. Ebből a lakosság számarányának megfele. • lően ötvennek magyarnak, huszonötnek szlováknak, és huszonötnek szásznak kellett lennie, ami azt mutatja., hogy nem lehet egy német, vagy szlovák többségű régi Kassáról beszélni, de mutatja azt is, hogy Llágyaroxszágon mindenütt ás bármikor letelepedett idegennyelvü népek - bármily régen történt is településük - mind megtarthatták és meg is tartották anyanyelvüket és egyenjogúak voltak. A sokat hánytorgatott magyar iskolakérdés is sokszor szerepel hamis beállításban. Az államnyelv ismeretére saját boldogulása érdekében mindenkinek szüksége van, tehát annak megtanulására mindenkinek alkalmat kell adni. Az értelmiség kérdése más. Az értelmiség mindenütt a világon hasonulni igyekszik és hasonul is az államalkotó többséghez. Erőszakoskodásra nálunk sem ok sem szükség nem is volt, a felszívódás magától történt meg. Propaganda révén sok valótlanságot lehet az emberekkel elhitetni, de a magyarországi nemzetiségek kérdésében minden propagandánál bizonyítóbb erővel beszél a tényleges helyzet. Kassa történelme már a távoli múltban is sok külpolitikai vonatkozást mutat. Dokietek Ulászló lengyel király a cseh Vencel által elűzve 1300-ban száműzetése alatt Kassától nem messze Omode rridorispán vendége volt. Trónját és koronáját magyar pénz és csapatok segélyével foglalta