Magyar Országos Tudósító, 1939. június/2
1939-06-23 [207]
/:Átadták Imródy 4á Iának Budafok város diszpolgársági oklevelét, Folvt.3 •/ -Do a falu ős a város között van egy közbeeső települési tipus és ennek nevezen elsősorban a kisebb és nagyobb városok, illetve községek övezetét, ar.iely Budapest magját körülveszi. Ez' különleges települési forma, amelynek más szociális, értve ez alatt ga zdas ágt ár s ad Imi, általános társadalmi, közegészségügyi, közigazgatási problémái vannak, mint akár a nagyvárosnak, akár a falunak .ügy érzem, hogy a városi és falusi társadalom között, tehát az agrár, valamin., az iparos és kereskedő társadalom között ezek az övi-városok ós községek képezik a csuklót. Minden Szerves J.énynél, ö> még a gépnél is, az Ízület, a csukló a legkényesebb rósz. úgy érzem - mondoxta - hogy ezt nem ismerték fel kellőképen, iizo az övezetet nem kezeljük kellő figyelemmel, holott ü riási feladat háíul rá, nemcsak gazdasági szempontb ü l, hanem általános társadalmi szempontból is. A falu népe, amely a népesedés gyarapodásával, az iparosodás előrehaladásával beözönlik a városokba és elsősorban a nagyvárosba, nagy lelki átalakuláson megy keresztül ezen a közbeeső állomáson* Itt "alakul át a rusztikus életforma urbánts életformává. A rusztikus és urbánus életformát ne méltóztassék illemtani szempontból megítélni• A falusi és városi életformát szeretném csak szembeállítani. Amint a rusztikus életformából kiválik a falu gyermeke és átjön ezekbe a közbeeső városokba, itt alakul át itt megy végbe lelkében egész életformájában és külső megjelenésében az a változás, itt kerül abba a nehéz időszakba, amikor a régi talajt elvesztette a lába alól és még nem találta meg az -jat. Itt van tehát kitéve a egnagyobb lelki és szociális veszélynek. Ezért ezekben a városokban kellene a legnagyobb gondot ford itani az úgynevezett nemzetnevelési szempontokra. Amint a munkás a városba bekerül, kell, hogy megtalálja a maga gazdasági eletében' keretei mellett a maga lelkiségének kielégítésére szolgáló kereteket is, A népmüvelésre, a kultúrintézményekre, különböző vallási ós művelődési szervezetekre éppen e zekben a várodokban kell a legnagyobb gondot fordítani* hogy a falu beáramló gyermekei megfelelő ftevelóst nyerőnek, s ne essenek külvárosi álcivillzácl 0 áldozatául, ha n em részesévé egyenek az igazi, magasszlnvonalu városi polgárosodásnak. A liberalizmus azt tanította, hogy az egyéni hasznoknak öszs zcssógébői áll elő a közösség haszna. Egyszerűen összeadta az e gyéni hasznokat ós ugyanakkor nem látta, hogy az egyéni haszonkeresés az egyéni haszon elérésének ellenértékekónt másoknál mennyi könny, mennyi s zenved és áll.. Ezzel a ne c ha ni zmusazemlélet tel le kell száradni és visszájára kell fordítani. Ha mindenki áldoz, akkor abb°l a köznek haszna származik, de haszna származik a köz tagjának is* Mindnyájunk áldozatának az összesség és az összességen keresztül mindnyájan haszonélvezői vagyunk. Ez az igazi oos társadalmi felfogás, mert az áldozatok százszorosan megtérülnek a közösség valamennyi tagjának hasznában* Ez az áldozat nem lemondást jelent,hanem a helyes haladás útját, más ut nincs, most nem arr°l van szó, hogy különböző receptek közül kiválogassuk az egyetlen helyes repopt, az áldozat utja, a nemzetért val ü munkálatok utja, a nemzetnek mindenek felé való helyezése, mert csak Így lesz meg az az egységes erő bonniunk, amelyből valamennyien^ az egyének épp ugy, mint a családok, erőt és buzdítást .;?erithétnek./MOT/B.
