Magyar Országos Tudósító, 1939. június/2
1939-06-22 [207]
FILMGYÁRTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOT ALAP JT ANAK A MAGYAR IRÓK. A Magyar filmgyártás terén döntő jelent oségü esemény történt csütörtökön. Negyvenkét Írtból és művészből álló csopoTt' elhatározta, hogy megalakítja a Magyar írók Filmje Részvénytársaságot, amely egyelőre egyezerötszáz darab , egyenkint 100 pengő névértékű részvényt bocsát ki, A részvényjegyzési és befizetési határidő: ezévi szeptember elseje. Az alapítók felhívással fordulna]: a keresztény magyar társadalomhoz, magánosokhoz és hivatalos tényezőkhöz egyaránt, hogy részvényjegyzéseikkel tegyék lehetővé minél tőkeerősebb, minél hatalmasabb részvénytársaságme g>'alakulását, omely biztositani tudja majd nemcsak a magyar filmgyártás megújulását, hanem fejlődósét is. Külön jelentőséget ad ennek a mozgalomnak az, hogy vezetői ismertnevü, kitűnő keresztény irók, A negyvenegy alapitótag között van két rendező, egy zeneszerző, egy diszlet- és ruhát ervezőmüvész, egy grafikus és egy mozitulajdonos, A többiek mind olyan prominens irók, akiknek neveivel naponkint találkozik, az újságolvasó, A Magyar Irók Filmje Részvénytársaság alapitótagjai a következők-- Ákcm Lajos, Ábrányi Aurél, Babay József, Ballá Borisz, B a logh Béla, Bereczky László,, Bibó Lajos, Dallos Sándor, Darvas János, Dékány András, Észterhás István, Felkay Ferenc, Gáspár Jenő, Görgényi Miklós, Kállay Miklós,, X3.2ii.zsy Andor, Kodolányi János, Kokas Klára, Kolba Gyula, Komjáthy Aladár, Kováoh Aladár, Liszt Nándor, Marschalkó L a jos, M a tolay Géza, Máriása Imre, Mécs Ala jos, Orbók Attila, Ormay Imre, Ölvedi János, P a pp Jenő, Pünkösti Andor, Rab Gusztáv, ^áthonyi János, Rozványi Vilmos, Siklossy Pál, Schramm Alfréd, Szabó Lőrinc, Szitnyai Zoltán, Szombathy Viktor, Thorma Domokos, Ujhely József és Zathureczky Gyula, A Magyar Irók Filgja RT, alapitótagjai csütörtökön délután a Baross Szövetség székházában gyűltek össze és kimondották a részvényjegyzési felhívás kibocsátását, egyben pedig az alapitótagok azonnal lejegyeztek több, mint 65.000 pengős névértékű részvényt, arai már magában véve is biztosit ja a gyors megalakulás lehetőségét, A gyűlésen Matolay Géza dr a vázolta azokat az okokat, amelyek ennek a részvénytársaságnak az alakulását szükségessé tették: - A magyar filmgyártás - mondotta többek között - sajnálatos módon megállt, úgyszólván egyik napról a másikra. Meg kell állapitanunk ugyanekkor, hogy ez nem a zsidótörvény miatt történt, hiába igyekeznek egyenek igy feltüntetni. Vállalkozási kedv, hozzáértés és pénz ugyananynyi van most is a magyar filmgy ártáshoz, mint azelőtt, csupán a hitellehetőségek csökkentek. Itt tulajdonképen olyan véletlenek tragikus találkozásáról van szó, amivel senki előre nem számolhatott, - Az okokkal, amelyek a katasztrófát előidézték, éppen ugy nem kívánok részletesen foglalkozni, mint a talpraállitási kisérlet döcögő metódusainak birálatával. Nem akarunk abba a hibába esni, hogy bünbakkok keresésével s egyéb meddő vitákkal húzzuk a drága időt. Nekünk ebben a percben nem az a fontos vájjon a Hunnia filmgyár deficitje, s ennek következtében a gyártási hitel megvonása, vagy más ok idézte-e elő a filmgyártás megállását. Nem fontos az sem, hogy a filmvilág berkeiben naponkint ötven biztos" értesülés és ugyanannyi cáfolat születik meg a gyártás megindulásáról, személycserékről, s egy "titokzatos" kéz filmgy ártási egykéz-törekvéseiről, - Mindez nem érdekel bennünket. Mert mi csak a puszta tényt f tekintjüko A tény pedig ez: a magyar filmgyártás zsákutcába jutott, s a i filmgyártás helyett megindult a kérvények, a memorandumok, az akták gyárid tása 4 < Hisszük, hogy az illetékesek végül is megtalálják a legjobb kivezető íj» utat. de a bürokrácia mégi3 csak nehézkes és lassú. Ma pedig gyorsan r7< kell cselekednünk* Azt hiszem, legtalálóbb - manapság szomorú aktualitása / is van ha a magyar filmgyártást elsüllyedt tengeralattjáróhoz hasonli~ / tom„
