Magyar Országos Tudósító, 1939. június/1

1939-06-15 [206]

/•.Radziwill herceg előadása az Apponyi Társaságban. Folyt a o a 81./ Az utóbbi idők eseményei után bizonyos kijózanodás volt észlelhető az ukrán vezetők körében és a ra rasztságnál is kevés a lelkesedés az ukrán állameszme iránt, mert a parasztság inkább gazdasági és szociális életlehetőségének emelésére törekszik és nem egy tőle távolfekvc nemzeti életre. A sajtófogadás után került sor Radziwill herceg előadására. Az előadás ontott voltak : Széchenyi Bertalan gróf, a felsőház elnöke, Bethlen István gróf és Esterházy Móric gróf volt miniszterelnökök, vitéz leveldi Kozma Miklós titkos tanácsos, Lukács György, Kállay Miklós, Sztranyavszky Sándor, Kánya Kálmán volt miniszterek, bárcziházi Bárczy István államtitkár, Orlcwski Loon gróf budapesti lengyel követ, üfamyslowski tuöaoesti lennel konzul, Karnis Gyula volt házelnök. Láng Boldizsár b cár ó titkos tanácsos, a külügyi bizottság elnökei Czettler Jenő ós Tahy László volt képviselőházi alelnökök, Wyoftelakl Kazimir gróf lengyel követségi titkár, valamint politikai és társadalmi éle tünk s z ár.c s ki váló sá ga, "Jgrrn Gábor elnök meleg szavakkal köszöntötte az illusztris előadót és a megjelent előkelőségeket, majd igy folytatta megnyitóját: A propagálás legkiválóbb eszköze, ha egymás viszonyait megismerjük. Sajnos, a lengyel nemzet másfél évszázados rebsgga idején bizonyos mértékig elvesztettük a kapcsolatot Lengyelország és Mag;yarország között. Ezt megteremteni kötelességünk s ezért kértük fel Magyarország illusztris barátját, Radziwill herceget, hogy l^en gyelo rs zág •'/iszonyairól tartson előadást. Ezután Ugr-sr. Gábor felkérte Radziwill herceget előadása megtartására. iz illusztris előad', nagy caps és éljenzés közepette kezdte meg előadása:. - Századokra vezethetők vissza népeink s országaink kapcsolatai, amely ok ma nem egyszerű szimpátiában nyilvánulnak meg, hanem olyan es zmekösösségben, amelyhez hasonló más európai államok között nem is észlelhető. 3z az eszmeközösség bátorít fel, hogy a modern Lengyelország komplikált' problémáiról beszéljek. faz> Ismertette ezután Radziwill herceg Lengyelor s zágnak fegyes európai államikkal való kapcsolatait. Franciaországban oly állammal volt dolgunk, - mondotta - mely bennünket birodalma birtokának kiterjedése, az európai földrészen egyedülálló gazdagsága és igy hatalmi eszközei tekintetében is messze túlszárnyalt. Ezért számos mérvadó franciánál is az a nézet keletkezett, hogy Lengyelország ezen szövetség alapján Ke le teurópában a francia politika expozitúrája lett és igy hatalmas partnerével szemben bi --onyos függőségi viszonyba került. A lengyel aspirációk, valamint a reális lehetőségek ezen félreértése és ezen hamis mérlegelése vezetett a lengye l-f rar.cia viszonyban az Ismert súrlódásokhoz, melyek azonban a reális érdekközösségen alapuló • szövetséget soha sem érintették. Oroszországhoz és Németországhoz való viszonyunkat egy reánknózve kedvezőtlen történelmi fejlődés és egy másfél évszázad óta tartó és a világ háborúig fenálló mult folytonosan eleven tudata terhelőé, mely Lengyelországban természetesen egész máskép értékeltett, mint mai határain tul. Ennek dacára az volt az érzésünk, hogy nemcsak magunkkal és saját állami érdekeinkkel szemben, .hanem az összes többi eur°pai államok iránt magasabb kötelességet kell teljesítenünk, tudniillik bé ke a kara tünknek nemcsak szavak, hanem tettek által is kifejezést kell adnunk, hosszas tárgyalások után eljutottunk a szovjet köztársasággal való megnemtámadási megállapodáshoz, mely köztársaságok a mai Oroszországot képviselik.E szerződésnek rövid idővel ezelőtt egy kritikus fázist "kellett ki állania, de ma ismét megszilárdult és nézetünk szerint jó eszköz arra, hogy kölcsönös viszonyunkat szabályozza. ' ' - iíémetországhoz való viszonyunk bizonyára még nehezebb, de fontosabb is volt. A pszihelógiai nehézségeken kivül, melyeket ki kellett állani, itt egész különleges hat árviszonyokkal és az ebből folyó következményekkel is dolgunk volt. Már jóval a nemzetiszocialista ko» mányzsb ndc ' Németországban való ha t alomra jut ás a előtt azokhoz a politikusokhoz tartoztam, akik a Németországhoz való jószomszédi és, ha csak lehetséges baráti ^