Magyar Országos Tudósító, 1939. június/1
1939-06-12 [206]
/Teleki miniszterelnök beszéde. Folyt ötésx±./ Teleki Pál gróf miniszterelnök ezután a párt tagjainak viharos éljenzése közben emelkedett szólásra. Az ünneplés osillapultável Teleki Pál gróf megkezdte beszédét, * Amikor a választáek után - mondotté - először üdvözöllek benneteket és köszönöm nektek szemÓlyönkint is ázt s nagy fárad^ságot, azt a nagy munkát, amellyel zászlónkat az egyes kerületekben diadalra vittétek, köszönetem mégis, veletek együtt, elsösorb,an a magyar néphez száll, választási útjaim és beszédeim során magyar tekinteteket és kézszorításokat kaptam, amiből bizodalmat, hitet és erőt merítettem arra, hogy a magyar becsület, a megyer egyenesség sziklája rendületlenül áll ebben a nehéz körülmények között vergődő Európáben. Ezen a választáson ismét beigazolódott, hogy rendületlenül megvan az a nyugalom, amelyet Vay László és Ivády Béla barátá nk is kiemeltek - és az a nyugalom, amellyel a nép ezt s választást végigcsinálta, azt mutatja, hogy a magyar nép politikai érettségére építeni lehet és ezt szolgálnunk képviselői tisztesség, Ejst a tisztességet adta nekünk a magyar nép azokban a kézszoritásokban és azokban a nyugodtan és titkosan leadott szavazatokban,, amellyel az ország higaddt vezetését és meggyőződésünk szerint okos politikáját igazolta. - Öröm egyrészt, bizodalom másrészt tölt el mindnyájunkat és kell hogy eltöltsön minden jó magyar embert szerte az országbon. Bizodalom e magyar ember tradicionális és változhathatatl^n józanságában, komoly- . ságában, hazaszeretetében, alkotmánytiszteletében és erejében, amellyel önmagábaii bizvo a múltjához ragaszkodik, ft jelent épiti és tovább fejleszti a jövőt anélkül, hogy eltévelyedne, - Üdvözöllek benneteket, akiket ez u magyar nép kiválasztott, - Ezen a helyen, e magam részéről innen is, kénytelen vagyok visszautasítani azt, amit egy napilapban Bethlen István gróf tett közzé, /hosszantartó viharos taps/ minthogyha ez a parlament politikai és parlamenti kvalitásokban az elmúlt parlamentektől elmaradna. Világos az, hogy minden parlament bizonyos működési idő után, - valamivel több - mondok parlamenti rutinnal rendelkezik. De nemcsak a parlamenti rutin az, amit a képviselőktől megkívánunk, mert nemcsak parlamenti, hanem nemzeti munkát is kívánunk, /Viharos taps'és' éljenzés./ És még azt is merném tagadni, hogy politikai rutinnal kevsebbel rendelkezünk. Mert a rutin más szövi politikai Ítélőképesség. Ezz-rl t politikai Ítélőképességgel pedig a magyar nép tömegei át vannak itatva és ha valamikor, akkor é választás, befejeztének pillanatában kell, hogy ezt mindnyájan igazán átérezzük. && ha ezt hoztuk magunkkal az uj parlamentbe, okkor ebből több van ebben a pillanatban az uj parlamentben, mint & régiben volt, /Nagy taps,/ Nem akarok ezs.íl senkit sem bírálni, senkit semócsárolni, de ha valaki azt állitjo, hogy az elmúlt parlament jobb volt, mert több volt a miniszterviselt ember, hát akkor azt mondnom, hogy egyidő múlva biztosan lesznek többen itt is, /Viharos derültség,/ Elvégre senki sem születik annak, és mindenki lehet ez, ha képességei odaállítják* Ha a magyar nemzet ugy Ítélt, hogy kevesebb miniszterviselt képviselőt választott meg, már ez is egy itéíet, Én azt hiszem, hogy a régi ás uj miniszterek, a régi és uj parlamentek között - ás ezt nem egyes esetre, hanem általában értem, a kontinuitást a magyar alkotmányosság érzete, a magyar nemzet szolgálata adja. /Folyt.köv,/