Magyar Országos Tudósító, 1939. május/2

1939-05-16 [205]

POLITIKA /A 1ÍÉP fővárosi szervezetének nagygyűlése- Folytatás 4e/ Elmondotta ezután a miniszterelnök, hogy egy igen tekintélyes család fia. aki jogi doktorátust szerzett, elhatározta, hogy nem megy állami állásba, hanem kereskedő' lesz

n Egy évig mint tanonc dolgozott, aztán elvégezte a vállalat tanfolyamát, doktorátusa ellenére nem restéit kilincset tisztítani, padlót felmosni, kávét kimérni és ma körülbelül háromszor annyit keres, mint amennyit akkor keresne, ha állami állásban lenne

0 -•• Ezek a példák - folytatta a miniszterelnök - fényesen bizonyítják, hogy mit jelent a vállalkozókedv, A fiatalság vállalkozókedve .nélkül hiábavaló a kormány minden törekvése, nem tudjuk megvalósítani azt .a programot, amelyet hirdetünk

P - A programunkat egyébként minisztertársaim a rész letek oen kifejtették,. így Reményi-Scnne 11 er Lajos pénzügyminiszter bajai beszédében ismertette gazdasági és pénzügyi programiunkat

e A gazdasági politikának uj rendszere fejlődött ki a háború után,. Mi a különbség a XIX, század és a XX„ század gazdasági rendje között? Nem a karok erről tudományos előadást tartani, de négy esztendeig foglalkoztam tudományos alapon ezzel a problémával és vizsgáltam, hogy e két gazdasági rend között mi a különbség. .-- A XIX

e század második felében az Angliából megindult gazdasági forradalom hatásaként Európa nyugati részein ipari és kereskedelmi koncentráció .fejlődött ki„ Ipari és kereskedelmi, goc fejlődött ki Angliában, majd Északiranciaországban és másutt

0 Ez a terület fogyasztó-központ volt, maga nem termelt^ vagy termelt, de nem eleget, hanem egyéb területek mezőgazdasági termeivényeit fogyasztotta, Ide összpontosult a világ egész ipari, kereskedelmi és pénzügyi élete

6 - Azután jött a gyarmatosítás és europaisitották a világot. Emberek vándoroltak ki és vittek magukkal európai észleleteket, tapasztalatokéit és vállalkozási kedvet

9 - A világon uj, mindjobban fejlődő városok, fogyasztási gócok, fontos termelési területek keletkeztek, amelyek a nagyobb vállalkozási kedv folytán élénkebben fejlődtem, mégjobban termeltek ugy, hogy a XX, század elejére a világ gazdasági élete már decentralizálódott

0 Erős államok, gazdasági gócok keletkeztek, mint az Egyesült Államok, vagy Brazília es mások„ Ezek önmagukban alkottak gazdasági gócot,, A háború következtében, amely a politikumot vitte előtérbe, és egymással szembe állította az államokat politikai téren, ezek a gazdasági gócok vértezett ebbe üké váltak és egymással szemben nemcsak ágyukat állítottak fel, hanem vámserompókat is„ így gazdasági egységékké változtak át, amelyek aztán önellátásra törekedtek. - Külön belső és külön külső gazdasági rend keletkezett egymás mellett3 belső gazdasági rend az államokon belül, külső gazdasági rend az áyllamok között. Ezen alapszik a pénzügyminiszter ur programja, amelyet Baján kifejtett„ Külkereskedelmi forgalmunkat, amely a kiviteli piancainkkal való kapcsolatok viszonosságának elvén épül fel, ez korlátozza és szabályozza. Deviza- és nyersanyagbeszerzési szempontok irányitják

3 Kötött a maga nemében, de kötött ezeic által a szempontok által is

0 Ez a,belső termelés és fogyasztás politikája. Bocsánat ezért a tudományos kitérésért /halljuk, ha Írjuk/, - A termelés és fogyasztás politikája tehát egyszerű: J£in_eJL. több munka a"

1

.]-" a", i >ra . az emberek jobb ellátás

a, jobb élete^ /Folyt »k6V»/