Magyar Országos Tudósító, 1939. május/2

1939-05-16 [205]

POLITIKA / A MÉP fővárosi szervezetének nagygyűlése. Foly

tatás 1./ Éjírtán Teleki P^l grof miniszterelnök emelkedett szólásra és a viharos éljenzés és taps elültével hálás köszönetet mondott az üdvözlőszavakért, .valamint azért, hogy a budai választókerületben a párt listája vezetőhelyére hivták meg. Igen meleg szavakkal emlékezett meg boldogult Wolff Károlyról, akinek legnagyobb szerepe volt a keresztény Budapest meg: teremtésében. Utalt arra, hogy Wolff Károly életének főmunká*ja Budáról indult ki, szoros összefüggésben a Szegedről elindult országépitő gondolattal, 'Majd'így folytatta beszédét; - Ma sokan összetévesztik a szegedi ellenforradalmat a szegedi gondolattal. Szegeden két dolog történt. A polgári Magyarországnak minden derék embere, politikai hitvallásra való tekintet nélkül összefogott, hogy elháritsa a vörös rémet Magyarországról. Szegeden azonban nemcsak ez történt, hanem innen indult ki a nemzeti, keresztény Magyarország gondolata is, azokból a fiatal erőkből, akik ott egymás rátaláltak, A szegedi ellenforradalom emlék, a szegedi gondolat pedig a fejlődés és az erő, amely nagyranőtt, . - Sok mindeféle jelszót hallunk ma. Halljuk, hogy döntenünk kell, vájjon a jobboldaliságot, Pfc\rjiászka Ottokár kereszténységét válás ztjuk-e vagy a liberális kapitalizmus szolgálatában maradunk. Ezekről a kérdésekről ma már nem lehet szónokolni és ezeket nem lehet jelszavakká tenni, mert rég elintézett kérdés, hogy Magyarország és a magyar társadálom mit választott éu milyen uton halad. Ez ma már nem program, hanem -. . megvalósulás, nem újdonság, hanem valóság s aki ennél nem tud tovább haladni, az primitív, - Az ekörüli szónokolás ugyanolyan dolog, mint amikor mi a háború után a barlangi medve életét élve csináltuk a propagandát kifelé* Ugyanezt a hangot hallattuk éveken keresztül - még öt év múlva is - anélkül, hogy egy kicsit körülnéztünk volna és megláttuk volna például, hogy a megszállt területeken mi történt, hogyan fejlődik Európa, anélkül, hogy kiépítettük volna a mi külpolitikai fegyvertárunkat és anélkül, hogy körülnéztünk volna, mi történik körülöttünk ,mert hiszen 1924-ben már sok minden megváltozott és mi még mindig ugy beszéltünk, mint 1919-ben, - Ma is ismételgetnek jelszavakat, amikor az épitőmunka már megindult, amikor sok részében már meg is valósult és további részleteiben megvalósítani köteleségünk. - Megmondottam erről a választásról, hogy ez nem a könnyelmű Ígéretek^választása,^ és sokkal súlyosabb feladatok haramiának ránk, mintsem, hogy mi választéink bizalmát üres Ígérgetéssel fizethetnők meg. Megtörténik, hogy egy választás alatt itt-ott kiszaladnak az Ígéretek, még olyanoknak a szájából is, akik máskülönben nem Ígérgetnek, Ke tessék elfelejteni sem itt, sem az országban, hogy én a parlamentben megmondottam: aki igér_,_nem_a_z é_n_n_ev_emben igér, En nem tudok mást adni ebben a nehéz korszakban, mint magamat és erős akaratomat, /Nagy éljenzés és taps,/ én nem váltok aprópénzre Ígéreteket, Kifejtettem például, hogy• gazdasági ter' kelésünket miért kell különösen a földmüvelésben átállítani. Nem értem, ^hogy miért kellett e'obe mindenféle aggályos dolgot belemagyarázni, V /Fölyt.,köv./