Magyar Országos Tudósító, 1939. május/2

1939-05-16 [205]

A KORMÁNYZÓ A MÉRNÖKÖK NEMZETI SZÖVETSÉGÉNEK FELOLVASÓ "ÜLÉSÉN. Kedden délutánba Műegyetem dísztermében felolvasó ülést tartott a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége amelyen megjelent vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó is. Az ülésre érkező kormányzót a Műegyetem bejáratánál Szily Kálmán titkos tanácsos, kultusz államtitkár„ Walder Gyula, a Műegyetem rektora és Biró Zoltán felsőházi tag, a szövetség elnöke fogadták. A Kormányzót a Hungária Bajtársi Egyesület technikusainak sorfala között haladt fel a díszterembe, ahol elfoglalta heSyét • a részére fenntartott emelvényen. A ^díszteremben nagy és előkelő közönség gyűlt egybe, ott voltak a fogadóbisottságon kivül Uray István titkos tanácsos, a Kormányzó kabinetirodájának fo_ nöke, Kállay Miklós titkos tanácsos, az Országos Öntöző Hivatal elnöke, Pap Ferenc, a Magyar Mérnök- és Építész Egylet elnöke, H 11a Aurél ny, államtitkár, a Műegyetem tanári kara teljes számban, közttik Horrmann Miksa és Czettler Jenő v.miniszterek, a magyar mérnöktársadalom vezető egyéniségei és igen sok érdeklődő,, Az ülésen Biró Zoltán felsőházi tag elnökölt,s megnyitójában a mérnöki tudás fontos szerepét vázolta a magyar gazdasági életbon. A pénzt - mondotta - el kell távolitani mint bálványt a gazdasági életből és valódi hivatására kell szoritani: hogy segítője legyen az emberiség és a nemzet fejlődésének. Az elnöki megnyitó után Eroky Károly v.miniszter tartott előadást a tervgazdaság irányelveiről. A tervgazdálkodást - kezdte beszédét Ereky Károly a nemzeti önellátást a világháború hozta magával. A mult század gazdasági iránya az volt, hogy távoli vidékek igényeit igyekeztek kielégíteni a vezetőállamok, ahelyett, hogy saját lakosságuk ellátásáról gondoskodtak volna. A tervgazdálkodás diktálja nekünk is, hogy iparunkat, kereskedelmünket és mezőgazdaságunkat ugy fokozzuk fel,hogy magunkat mindenkitől függetlenné tehessük. Van elég nyersanyagunk, ami pedig nincs meg, azt áruért mindenkor megkapjuk. Hogy valamely kultúrállam felépüljön, ahhoz műszaki tudás és müveitsúg kell, ha már megvan a jogi alap. Legtöbbször azonban az építésnél az az akadály, hogy nincs pénz. A tudás azonban óriási eredményeket érhot el akkor is, ha nincs kéznél a megfelelő pénz, mint 3Zt egészen kicsi államokban is láthatjuk az iparban éppenugy, mint a mezőgazdaságban. Különösei! a magyar mezőgazdaságban kell nálunk a mérnöki tudásnak helyet adni,hogy ezzel az agrár rétegeket ugy megerősítsük, hogy el tudjanak tartani olyan ipart, amely egy-másfélmillió munkást foglalkoztat. Ezután a pénzhiányról beszélt Ereky Károly, s megállapította,hogy az épitéshez pénzt nem bankjegyszaporitassál kell előteremteni, hanem a vállalkozói hasznot és a megtakarított pénzt kell erre a célra felhasználni. A takarékoskodást kell elősegíteni és a vállalkozói nyereséget kell megállapítanic Egyelőre függő kölcsönökkel kell megindítani a munkát, s ezeket a kölcsönöket a vállalkozói haszonból és ' kisemberek megtakarított pénzéből kell kifizetni. Indítótokét kell teremteni,mert ez a tervgazdálkodás alapja. Példákat sorolt fel az előadó, amelyekből megállapítható, hogy nincs szükség külföldi pénzsegitségre az alkotáshoz és az épitéshez, csupán a nemzet jótállására, mert a külföldről érkező összegeket is eszel fedezik, Befejezésül arra kérte az előadáson megjelent kormányzót, hogy ne hallgasson a pesszimistákra, hanem álljon az élre és a magyar mérnöki 3-nr követni fogja, hogy a boldogabb Magyarországot megépíthessék. y A nagyhatású blőadásért az elnöklő Biró Zoltán mondott köszönetet, majd Walder Gyula műegyetemi rektor szólt hozzá a kérdéshez gí és a kísérleti intézmények jelentőségét méltatta. * A lelkes hangulatú előadóülés a Kormányzó hosszantartó Y éljenzés ével és ünneplésével ért véget. /MOT/J.