Magyar Országos Tudósító, 1939. május/2
1939-05-31 [205]
FŐVÁROS HORONY" PÁLFI AURÉL Dr , TANÁCSNOK. A KÖZJÓTÉKONYSÁGI ÉS SZOCIALPOLI TléKAI ÜGYOSZTÁLY/- VEZETŐJE MULT ÉVI BESZÁMOLÓJA, Horony Pálfi Aurél dr. ^"VoLTí tanácsnok, aki a szociálpolitikai és közjótékonysági ügyosztályt a legutóbbi időkig vezette, érdekes és tanulságos jelentést adott ki a főváros mult évi közjótékonysági és szociálpolitikai munkájáról. Az adatok mellett - amelyek a főváros szociális munkáját számokban ismertetik - a jelentés bepillantást enged abba a belső, tartalmi változásba is, amelyen a főváros szociálpolitikája az elmúlt eszetendő alatt keresztülmentő A főváros szociális tevékenységében uj szempont jelentkezett, amely a szociálpolitika organikus egységét kivánja, s amely szerint a szociálpolitika nem zárulhat le a szegényellátás és inségenyhitő tevékenység határain, hanem fel kell .'^lelnie mindent, ami társadalomszervező és társadalomerősitő törekvést jelent, A jelentés szerint ennek az átalakulásnak az eredménye a maga teljességében csak bizonyos idő múlva Jelentkőzhetik. Máris feltűnik azonban mindazokban az intézkedésekben, amelyek a főváros szociális tevékenységét egy ujabb szociálpolitikai irány szolgálatára rendelték, Ez az ujabb irány mind erősebben hangsúlyozza a helyes-ée célravezető szociálpolitikát, hogy háttérbe szoríthassa azt a tevékenységet, amely a " j 5tékonyság" fogalma alá tartozik. Ma még egy jótékonyságra hangolt közvélemény áll előttünk - hangsúlyozza a jelentés - és egy jótékonysághoz szokott, de nem jótékonyságra szoruló tömeggel kell megküzdenünk, a tömegtől a jótékonyság szolgáltatásait természetesen csak fokozatosan, az élet és munkakedv, az élet és a munkafegyelem, az önbizalom visszaállításával és más életlehetőségek biztosításával kapcsolatban lehet megvonni. Horony Pálfi Aurél tanácsnok jelentésében hangsúlyozza a családvédelmi szempontokat és a család egységének minden áron való megtartását. Foglalkozik a szociális munka megszervezésének kérdésével, s megállapit j a, hogy a szociális tevékenység sikere jórészben személyeken fordul meg, vagyis figyelmet kell fordítani a főváros szociális munkásainak szakneve lésére, s a tudománnyal való szorosabb kapcsolat megteremtésére is, mégpedig egy olyan intézmény megszervezése révén, amely, az elvi meghatározásokat a gyakorlatba átszűri és a gyakorlati tevékenységet egy modernebb és a társadalmi élettel mindig együtt haladó szociálpolitika szellemében irányítja, Ismerteti a továbbiakban a tanácsnok, hogy a mult esztendőben elsősorban a settlement munka bevezetése foglalkoztatta a főváros szociálpolitikusait. Ennek a közvetlenül dolgozó és az összes nevelő- és szervező tényezőket egyesítő védelmi rendszernek a kísérleti eredményeiről érdekes tájékoztatást nyújt a jelentés. Ismerteti a tanácsnok a főváros összes intézeteinek és intézményeinek munkáját, s megemlíti, hogy a mult évben a főváros több mint 15 millió pengőt fordított szociális kiadásokra. Ebből a hatalmas összegtől az anya-, csecsemő és gyermekvédelem kiadásaira 4 millió pengőt, a munkaképes Ínségesek támogatására 5,500.000 pengőt, a munkaképtelen grzegények támogatására 3,200.000 pengőt, a hajléktalanok elhelyezésére 1,400.000 pengőt, s egyéb szociális intézmények fenntartására 900,000 pengőt adott, A jelentés áttanulmányozása után megállapítható, hogy a főváros szociális tevékenysége 1938-ban a fejlődés uj szakaszába érke^ zett: megindult az egységesebb, modernebb szociálpolitika felé,s re» mélhető, hogy ezen az uton ebben az évben további eredményeket ér el. J\/MOT/Lá. Vr, v .