Magyar Országos Tudósító, 1939. május/2

1939-05-26 [205]

. A MAGYAR IRODALMI TÁRSASÁGOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK május 27-ére hirdetett "Felvidéki Irodalmi E

s

t"-je a közbejött képviselőválasztások miatt június 17-én lesz, a Zeneművészeti Főiskolában, A megváltott jegyek érvényesek. /MOT/B. Pro domo: G o. r z ó Nándor főlevéltárnok tisztelettel kéri a közlemény szíves átvételét. FŐVÁROS ÜLÉST TARTOTT A KÖZÉLELMEZÉSI SZAKBIZOTTSÁG, A főváros közélelmezési szakbizottsága B ó d y László dr. alpolgármester elnöklésóvel pénteken délelőtt ülést tartott, A bizottság^először Rosta János tanácsnok jelentését tárgyalta, amely igen kedvező adatokat tartalmaz a főváros közélelmezési helyzetéről. ^Szentjóbi Staub Elemér megdicsérte a tanácsnok jelentését, majd különböző közélelmezési kérdésekről beszélve, örömmel állapította meg, hogy baromfi tenyésztésünk állandóan fejlődik, emelkedik a fogyasztásunk és az exportunk ls. A

z a helyes gazdaságpolitika, ha a termelő megkapja azt az árat, amely biztosítja megélhetését. Teljesen indokolt volt a hatóság közbelépése, amikor legutóbb a burgonya spekuláció, felütötte a fejét. A jövőben is minden árdrágító kísérletet le koll törni. A tojkérdés állandóan napirenden van, folyton tárgyalnak,s ugy értesült, hogy bevezetik a tejegykózt. Meg kell találni végre a megoldást, csökkenteni kell a spannungot a termelői, a közvetítői és a fogyasztói ár között. Végül felvetette azt a gondolatot, hogy a főváros létesits^en egy szervet, amely a piacokon mutatkozó feleslegeket összegyűjtené és a szegényebb néposztálynak juttatná el. Usetty Béla dr. megállapította,hogy mindenkit megvádolnak, a termelők, a kereskedők és a közvetítőit egyaránt, hogy okozói a drágaságnak. Végre meg kell állapítani, hogy kl a felelős'a magas árakért, a közélelmezési ügyosztály vizsgálja meg ezt a kérdést. A legélesebben ellenzi az egykéz rendszert, ez az adóalanyok kiirtására vezet és a fogyasztó bőisére megy. Nem szabad uj egykózt szervezni, sőt a már meglévőket is meg kell szüntetni. Magasak az illetékek és a különböző terhek, ez okozza a drágaságot. El kell törölni a llsztforgalml adöváltságot és az egyéb Indokolatlanul szedett különféle dijakat, a főváros a legerélyesebben sürgesse a terhek csökkentését. Deutsch Jenő szintén az elviselhetetlenül magas közterhekről beszélt, necsak az ügyosztály ós a főváros, hanem a pártok is öszszefogva követeljék a terhek csökkentését. Vass Imre megdicsérte az ügyosztályt, hogy végre rendet teremtett a budapesti piacokon. Kérte, hogy a Nagyvas ártelepen elhelyezett tőkeszegény kereskedők olcsó hitelt kapjanak a főváros Kisipari Hitelintézetétől. Tóth Gábor a kiskereskedelem és a kisipar nehéz helyzetére mutatott rá, majd sürgette, a főváros minden erejével akadályozza meg a tcjforgalmi egykéz bevezetését. Magyar Miklós az egykezrendszer hátrányalt ismortette,az egykéz csak egyes embereknek nyújt előnyt. Szerinte az egykéz nem jelent előnyt a fogyasztó közönségre nézve, sőt megdrágitjmlndent • A drága admlS

nisztrácló mcgdrágitld az árakat, az egykéz adminisztrációba költséges, tehát az egykéz rendszer drágulásra vezet. A termelést, az értékesítést bízzák a magángazdaságra, az árak olcsóbbak lesznek, a fogyasztás emelkedik, s nem kell az exportot sem forszírozni

e A bizottság Rosta János tanácsnok felvilágositásai után i elfogadta a jelentést. . , \ * /folyt, köv./