Magyar Országos Tudósító, 1939. május/2

1939-05-15 [205]

/ A TUDOR.NYOS AKADJMIA ÜNNEPEL" ES KtiZ&LaSE, Folytatás 1./ A Klasszikus-Filológiai Bizottság Hegedűs István Janus Pannonius fordításait adta ki, megjelent amellett a verses Edda, Szász Béla forditásában. Kivalfc szolgalatot tesz a nemzet élt t ének Horváth Jenő kétkötetes nagy müve, mely a magyar kérdést ismerteti a XX. században s ner.csupán a múlt rejtett mozgató rugóit ismerteti, hanem gyakorlati kézi kör.yv jövendő i:üzde lmeinkhez. AZ Akadémia tudományos colokra általában 23.0,000 pengőt forditott az elmúlt évben. E sokolcalu munkásságot grof Vigyázó Ferenc nagylelkű hagyománya tette lehetővé, Könyvkiadv.ínyaibol az U-adémia a felszabadult Felvidék könyvtarainak megküldte az elszakított 20 év alatt megjelent összes kiadványait hogy a magyar tudomány os élet f ol^ tonsosagat a Felvidékkel nelyreallitsa, Az aj andek bolti érteke több mint 50.000 pengő. Beszámolt a főtitkár a aézirattar gyarapodásáról: Arany János, Petőfi, Vörösmarty, Tompa, Eötvös, ujabban megszerzett, részben kiadatlan kéziratairól, végül Petőfi Orlay által festett arcképének megszerzéséről. Ugyancs. k beszámolt a jelentés az idei nagygyűlésen kiosztott jutalmakról és az jlhalt tagokról, akik müveik os eredményeik által ma is rosztvesznek az Akadémia munkájában, felsorolta a kidőltek helyébe újonnan választott tatok névior<'.t

p A közlekedés és hírszolgálat ezelőtt elképzelhetetlen gyorsasága közvetlenül összekapcsolja az egyes tudományszakok munkásait, ez indokolja a külső t agokul megválasztották nagy számát. Voinovich G-éza azzal fejezte be főtitkári jelentését, hogy a külföldi kapcsolótoknak ápolása nemcsak a szaktudományok''.szempontjából fontos, hanem együttal biztató jel arra nézve, hogy e korban, amikor osztályok és népek gyűlölettel állnak szemben egymással, a szellemi munka még összekapcsolja az embereket a KÖZÖS célok, az emberiség haladása érdekében ős jobb jövő felé . épit utat. Hosszasan ünnepelték a megjelentek Voinovich Géza főtitkárt beszámolójának elmondása uWn.. majd Nagy Miklós levelező tag tartotta meg előadását "A Felvidék a magyar történetben" cimmel. Bár a történeti Magyarország egyike a legtökéletesebb földrajzi egysegeknek - kezdte beszédét - Nagy Miklós - mégis egyes terű le trés zeinek életében, fejlődésében szembe, '„öt. lő eltérések mutatkoznak részint a földrajzi elhelyezkedéssel jaro természeti adottságok folytán, részint a letelepedés belyen tala.lt népelemekkel való keveredés ég a környező nemzetekkel való békés és naborus érintsez^sek következményeként

e Ez alapon ne

0

y országrészt állapíthatunk meg- amelyeknél észreveké tő különbségekkel találkozunk: az Alföld, a Dunántúl, Erdély ía a Felvidéke A Felvidék földrajzilag zárt egységet alkot az előző három országrésszel, de hegységei és folyói kisebb-nagyobb darabokra tagoljak területét, amelyek között nincs természetes összeköttetés, Igazi központja, mely minden megyédét, községét vonzási körében tartotta és tartja: 3uda /ma Budapelt/, hat arain kivül fekszik. Ez a Felvidék történetének alaptétele., Mihelyt ez a központi .vonzóerő meggyengül, vagy megszűnik hatni, területe szétesik es a feliélv pő külső, vagy belóŐ e.'-ők válnak úrrá rajta

0 íj - Az Árpádkor végefelé a királyi hatalom hanyatlását egyes m. oligarha családok fellépése követi nyomon, akik szinte királyi Jogokat