Magyar Országos Tudósító, 1939. május/2

1939-05-19 [205]

FÖLMENTÉS A HIVATALI TITOK ELÁRULÁSÁNAK VÁDJA ALÓL. Mi". Molnár Gyula számszéki számvizsgáló, a pestszenterzsébeti városi pénztár ellenőre beadványt intézett e polgármesterhez, emelyben azt o kérelmet terjesztette elő, hogy a városi pénztárhoz beosztott három református vallású tisztviselőt október 31-én,e reformáció emlékünnepe alkalmából mentesítsék a szolgálat alól, hogy templomba mehessenek. Ennek az ügynek o referense . javaslatot készített oly értelemben, hogy a szóbonforgó reformétus vallású tisztviselők délelőtt tizenegy óráig dolgozz enrk, eztán elmehetnek a templomba, A referensnek ezt a javaslatát véletlenül meglátto és elolvasta dr. Molnár Gyulo, mojd a presbitérium elnökségéhez becdványt intézett, amelyben sérelmesnek nyilvánította az előodó joveslotát. Dr. Molnár Gyula ellen bűnvádi eljárást indítottak hivatali titok elárulásának vétsége miott, mert ha véletlenül meg is látta és elolvasto oz előodó tervezetét, ennek a hivatalos aktának adatai hivatalos titkot képeztek, ugy hogy dr. Molnár Gyula nem volt jogosult ezeket oz adatokot o presbitérium elnökségének tudomására hozni. A pestvidéki törvényszék a lefolytatott főtárgyalás után dr. Molnár Gyulát fölmentette hivotrli titok elárulásának vadjo alól olyon indokolássol, hogy a referens javaslatát nem hivotolos uton, hanem véletlen folytán tudta meg s Így számára cz ebbon foglalt adatok hivotuli titkot nem képezhettek. Az ügy5s»» ség fellebbezése folytén a budapesti kir. Ítélőtábla dr. Apczy Ernő elnöklete mellett tartott fellebbviteli főtárgyaláson a törvényszék fölmentő Ítéletét indokolnál fogva helybenhagyta. /MOT/ G. mmmmmmm-m KÁRTÉRÍTÉS A KEDVEZŐTLEN KRITIKÁÉRT. Magyar Elemér Író "Láthototlen kaszárnya" címmel könyvet irt, amelyről Jenovics András hírlapíró ez egyik napilapbon kritikát közölt. Ebben a birálatbon többek között azt állította, hogy "az ilyen szatirikus regény kárhozatos visszaélés az együgyű és erényes OITBOSÓ hi székenységével" 0 A könyv szerzője e kritika miott följelentést tett o büntető bíróságnál sajtó ut^án elkövetett hitelsértés, illetve becsületsértés vétsége címéül. A büntető biróság o kritikust becsületsértés sojtóvétsége cimén száz p«*r»gő pénzbüntetésre Ítélte, ozonbnn a büntetés végrehujtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Elmarasztolto ezenkívül o biréság a kritikust nem vagyoni kár fejében egy pengő megfizetésében is. A bűnügy befejezése után M&gyor Elemér kártérítési pert indított a budapesti kir. törvényszék előtt ugy a napilap, mint Jenovics András ellen is s ez alperesektől kártérítés fejében 475oo pengő kártérítést igényelt. Dr. Friedrich Péter kir. törvényszéki biró több tárgyalás után most hirdette ki ez Ítéletet, amely megállapítjo oz alperesek kártérítési kötelezettségét és arra kötelezte őket, hogy a felperesnek fizessenek végrehajtás terhe mellett 3oo pengő kártérítési összeget. /MOT/ G. — A

t

SZONDY-UTCAI RABLÓT ÖTÉVI FEGYHÁZRA ÍTÉLTÉK. Vancsó János mogánhivatalnok tovoly április elején özv. Szigeti Jánosnét, o Szondy-utco 37/c számú ház lépcsőfeljáratánál megtámadta, bőrbe varrott drótfonattol o fejére, mojd a kezére ütött, lelökte az asszonyt o lépcsőről és a retiküljét, tmelyben 3oo pengő készpénz is volt, elrabol te 5 Üldözőbe vették és o Rózsa-utcában elfogták. Vancsó azzal védekezett,hogy nem ő a rabló, hanem egy ismeretlen fiottlamber, akit ő üldözőbe vett, el is fogto, elvette tőle o retikült, de aztán o rabló kiszokitotto magát és elmenekült. Ezt o védekezését o büntetőbíróság nem fogadta el, mert r rendőrség előtt beismerő vallomást tett. A biróság rablás büntette cimén ötévi fegyházra Ítélte s ezt a büntetést a tábla és most a kurio Gergicstanácsa is jóváhogyto. /MOT/ G.