Magyar Országos Tudósító, 1939. május/1
1939-05-04 [204]
/:A MONE KÖZGYŰLÉSE. Folytatásl./ Ezután Kádár Mihály Ügyvezető igazgató szánolt be a MOHÉ multévi működéséről, ürömmel állapította meg, hogy a MONE létszáma abbén az évben 35o taggal növekedett s az összes tagok száma jóval meghaladja az ötezerét. Vidéken a MONE ujabb négy fiókot alakitott. ' A közgyűlés ezután több inditványt tárgyalt le. Ezek közt szerepelt az az indítvány, hogy a jövőben zsidó orvos csak zsidóbeteget kezelhessen • A jubiláris közgyűlés után a MONE tagjai és a meghivott előkelőségek a Gellért-szálló nagycsarnokában a hagyományos Bársony serleg-lakomára ültek össze. Vacsora előtt a többszáz főnyi résztvevő elimádkozta a magyar Hiszekegy-et, majd dr. Orsós professzor, elnök felköszöntőt mondott Magyarország kormányzójára. A hatalmas közönség felállva lelkesen és hosszasan ünnepelte a kormányzót. Avarffy Elek dr., a MONE egyik megalapítója é diszelnöke tartotta meg ezután a Bársony serleg-beszédet: - Bársony pfofesszor orvosi működésében - mondotta többek köztaz emberi és az orvosi lelkiismeret csodálatos arányossággal vegyült. A magyar anyák és gyermekek, akiket megmentett, ma is áldják soha-el nem múló emlékezetéi , Minden ténykedését az áldozatkészség jellemezte. Buzgó ember volt, aki valóban a magyar faj védelmét szolgálta. A magyar társadalom bajaimat főokát a destrukcióban látta, ami végre is Trianonhoz vezetett. A numerus claususnak Bársony János dr. volt a legnagyobb harcosa, aki jól tudta, hogy csakis ezzel az intézkedéssel lehet felszabadultam, a magyar értelmiséget-.az idegen f ölülrétegeződés alól. A MONE-nak Bársony profeszszor valóságosk lángoszlopa volt, nagy szellemének rezdülései sohasem halkulhatnak el a magyar orvosi társadalomban. Azt hiszem,-fejezte be beszédét Avarffy dr. diszelnök - jelenthetem Bársony Jánosnak : " Tanár Ur kéren, az igaz magyar orvosok most is a helyükön vannak ! " A hatalmas közönség zugó tapssal honorálta az emelkedett hangú serleg-beszédet,/MOT/Sy. HÍREK S::LVESTRO BAGLIONI RÓMAI EGYETEM^TANÁR BUBAPESTEN. Silvestro Baglioni professzor, a római egyetemen az áí cttani intézet igazgatója Budapestre érkezett, ahol előadássorozatot tart. Baglioni professzor főleg az b'sszehasonlitó élettan, a légzési mechanizmus, az érzékszervek, a táplálkozás, a zene és a nyelv fiziológiája problémáival foglalkozik s a legelőkelőbb olasz és német egyetemeken folytatott kísérletezéseket, amelyeknek eredményeiről mintegy kétszáz tudományos kiadványban számolt be. Nevét nemcsak Olaszországban, hanem az egész müveit világon ismerik. Az előkelő küLflöldi orvostanár az orvostudományoknak valóságos polihistora, aki az eugénika bonyolult kérdéseiben is teljesen otthonos. Első budapesti előadását a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karának felkérésére tartotta: " Lélekzés és beszéd" címmel. Ezt követően a MSűgyar Fonetikai Társaságban tartott előadást: " A szó élettani tényezői" cimmel. Utolsó és közérdekű előadását szombaton, május 6-án délután 6 órakor tartja meg az Olasz Kulturintézetben /IV. Eskü ut 6./ " Szé és zene" cimmel. Az előadás keretében, amelynek magyarnyelvű kivonata a hallgatóság rendelkezésére fog állani, Gina Mária R-bori énelamivésznő klasszikus és modern olasz dalokat és áriákat énekel. A kiváló képességű genovai szopránénekesnő a Verdi-Eonzervatóf rium tanítványa volt és főleg Respighi-szérzemények népszerűsítésével szerzi 1 ' zett érdemeket. Az előadáson az Olasz Eulturintézet érdeklődőket szivesen -,-=1 át ./MOT/B. •V)
