Magyar Országos Tudósító, 1939. május/1
1939-05-04 [204]
A Budapesti Építőmesterek Ipartestülete a visszacsatolt Felvidék és az anyaország építőmestereinek bevonásával csütörtökön impozáns keretekben országos építőmesteri nagygyűlést tartott az ipartestület székházának dísztermében. A kongresszuson Radó Sándor építőmester, az ipartestület elnöke megnyitóbeszédében szeretettel üdvözölte a jelenlévő felvidéki építőmesterek népes csoportját, akik most már ugyancsak a budapesti ipartestület kötelékébe tartoznak, Elnöki megnyitóbeszedében ugyancsak üdvözölte az iparügyi miniszter képviseletében megjelent dr. Gyulay Ákos miniszteri tanácsost, a pénzügyminisztérium képviseletében jelenlévő Böhm Ferenc osztályfőnököt, a felvidéki miniszter megbizott|á^, Bárczy Oszkár előadót, a székesfőváros képviselőjét, dr, Felkay Ferenc tanácsnokot, dr. Éber Antalt, mint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, Wálder Gyula műegyetemi rektort, Bornemisza Géza ny. minisztert, Hallá Aurél dr. ny. államtitkárt, valamint a még nagyszámban jelenlévő szakmai és közéleti előkelőségeket. Az elnök üdvözlőszavai után Éber Antal kamarai elnök szólalt fel, aki ismertette az épitőipar mai kétségbeejtő helyzetét. Megemlítette, hogy amig Londonban az utolsó husz év alatt négymillió uj ' ; lakást építettek, addig Budapesten ugyanezen husz év alatt csupán 14.000 ház épült. Üdvözölte a nagygyűlést és megigérte, hogy a kamara továbbra is hü fegyvertársa marad az ipartestületnek az iparért vivott nagy harcában. Majd ismertették Morvay Endre alpolgármester üdvözlőlevelét, amelyben megemlítette, h/gy az épületek karbantartására, valamint uj épitkezések és nagyobb restaurálások elvégzésére 12,5 milliót fordit a főváros azon 114 millión kivül, amit a közgyűlés szavazott meg a fővárosi beruházásokra, Wirth Gyula kassai építészmérnök, épitőmester, a volt nemzeti tanács elnöke megköszönte az anyaország építőmestereinek szeretetteljes fogadását, és a kassai iparkamaxa nevében meleg szavakkal üdvözölte az országos nagygyűlést, A kongresszus érdemleges tárgyalása során vitéz Eapuváry Gusztáv építészmérnök, épitőmester az Építőmesterek Országos Kamarájának felállítását sürgette. Hangsúlyozta, hogy az épitőmesterség már túlnőtt a kézművesipar keretein és az egyéni felelősség lehetetlenné teszi e szakmának agyáriparhoz való csatolását. A kari szociális és gazdasági kérdések, az iparrendészet, a tanoncnevelés és még igen sok szakmai felrdat ellátása érdekében elengedhetetlen egy olyaa szervezet életrehivása, amely a mai ipartestületi keretnél tágabb téren biztosítja és engedi meg annak működését, . Szöllősy Elemér okleveles mérnök, épitőmester az épitési tevékenység meginditásáról és az épitőmesterség gazdasági problémáiról tartott előadást. A magyar épitőipar - mondotta - ma halott. Ezt a szomorú állapotot többek között az épitőtőke teljes hiánya, a rendkivüli házadómentesség megszűnése, a tatarozása adókedvezmény hibás megoldása, az ipart aláaknázó árrombolás és a közmunkák szétosztásának aránytalansága idézte elő, Ereky Károly ny. miniszter tartott ezután nagy érdeklődéssel kisért előadást az épitkezés újszerű finanszirozá/yának kérdéséről. Javaslata szerint a törvényhozásnak kellene rendelkezni a munkák arányos szétosztásáról, de arról is, hogy a munkák elvégzésével megbizott vállalkozó haszna a tisztviselők és jmmkások keresetével arányos legyen. Javasolta továbbá a munkaváltók behozatalát. Az országos nagygyűlés délutáni programja keretében Fridrich P 3 Géza ipartestületi főjegyző ismertette az építőipari vonatkozású husz év alatti magyar alkotásokat, majd részletesen foglalkozott a felvidéki épitőipar különleges sérelmeivel és kívánságaival. Este ünnepi vacsorát tartottak az ipartestület földszinti dísztermében, ahol Radó Sándor ipar. testületi elnök lelkes beszédben a kormányzót, Wohl József alelnök pedig a megjelent előkelőségeket ünnepelte. /MOT/G.
