Magyar Országos Tudósító, 1939. május/1

1939-05-03 [204]

A. EBNGYEL AKOTMÁNl" itöpfelS A kAGYAR-LENGYEL DIÁKSZÖVETSÉGBEN A Magyar-Len gyei diákszövetség szerdán délután diszüléat tartott a wiagyar ^emzotí Szövetség d is zt érmé ben, hogy megünnepelje az 1791B május 3-iki lengyel alkotmány életbelépését, A díszülésen dr. Haj tár Jenő elnökölt s megjelent azon Orlovski Leon budap esti lengyel követ vezetésével a követség egész tisztikara és igen sok érdeklődő. Az Eleketrorrs-Dalá"- la. a lengyel Himnuszt énekelte el bevezetőül, majd Kajtár Jenő dr, emlékezett meg arról, hogy a Kárpátokon tul ma ünnepli a testvér lengyel nemzet az 1791. május 3-án megszületett uj lengyel alkotmányt. Az alkotmányban lefektetett jogokért küzdött a lengyel nemzet mindenkor, szabadságharcaiban, mig a világháború végén megszülethetett az uj lengyel állam, amellyel most nekünk is közös határunk van. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a közös magyar-lengyel határ még inkább elmélyíti a két ország között fennálló évezredes barátságot. Az elnöki megnyitó után Szviezsényi Zoltán min, tanácsos, a Budapesti Gyógy és Üdülőhelyi Bizottság igazgatója tartotta meg ünnepi beszédét, amelynek bevezetőjében a magyar és lengvel nemzetet egybekapcsoló sorsközösségről beszélt, amely a Nyugat védelmében merült ki kelettel szemben. Ez jellemezte a multat s a jövőben a két nemzet ugyancsak a tartós békét kívánja szolgálni. Ka, amikor a népi elv érvényesül az egész vénaion, igen jóleső érzés volt a magyarság száriára, amikor az egész lengyel közvélemény sikraszállott a magyar-lengyel közös .határért. De még ennél is nagyobb erő a közös műveltség, amely elválaszthatatlanul köti össze a két nemzetet. Tragikus volt amultban ez a sorsközösség, a nyugat és kelet ütközőjében, de a jövő uj perspektívákat nyit meg a két nemzet számára. Szviezsényi Zoltán ezután történelmi visszapillantást vetett és ismertette Lengyelország háromszoros felosztását, és összehasonlítást tett Magyarország és Lengyelország történelmének egyes fázisai köa zött. Beszélt az 1791. évi lengyel akotmár.y megszületésének előzményeiről, s megállapította, hogy igen sok az analógia a két nemzet történetében. Amikor Lengyelország mindent elvesztett, akkor is megmaradt a 1 engyel karak' ter és a nemzeti érzés, amelyet világhírű leöltök, írók és művészek tartottak ébren a lengyel lelkekben, AZ elnyomatás alatt is megmutatta a lengyel nép, milyen magas fokon áll a műveltsége. Ez a mártirium végül is megtermetté a maga gyümölcsét s talán szükség is volt erre a katarikéra, hogy a nemzet a mélyből minél magasabbra emelkedhessen* A sors néha olyan helyzetet teremt, hogy a magyar és lengyel testvérnemzeteií érdeke-1

" kiilön'jozőok, a baráti érzés azonban mindig megmarad és nem kerülhet sor arra, hogy ez a barátság megszűnjék, mert azt a sziv és a lélek diktálja s ez ezer éven át forrasztotta össze a két nemzetet. Ez a barátság az, amelynek révén nagy szerep vár a két állararti az uj Európa arculatának kialakításában. Beszéde végén az uj Lengyelország küzdelmeit ecsetelte Szviezsényi Zoltán, megemlékezett arról, hogy Pisudszki Marsall vezetésével mindenkor a nacionalizmust szolgálták és ezért Európának kötelességei vannak Lengyelországgal szemben. Befejezésül a baráti lengyel nemzetnek a magyarság üdvözletét tolmácsolta a mai ünnepnap alkalmából és azt a reményét fejezte ki, hogy a lengyel sas és a magyar turul magasan fog szárnyalni a jövőben is a Kárpátok felett. A nagyhatású ünnepi beszéd után az Elektromos Dalárda lengyel és magyar dalokat adott elő, s ezzel a díszülés véget ért, /kOT/J. * A TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZAKOSZTÁLYI ÜLÉSE. Május 8-án, hétfőn délután * öt órakor tartja ülését a Magyar Tudományos Akadémia I. osztálya, amelyen ^sjtMelich János igazgatósági és rendes tag, az osztály elnöke tart előadást "Egy magyar és tót hídjátékról". A felolvasóülés után a tagok zárt ülésen / vesznek részt. /MOT/B.