Magyar Országos Tudósító, 1939. május/1

1939-05-03 [204]

ÖTSZAZÉVES FE MÁLLÁS ÁT ÜNNEPLI A KÉMÉNYSEPRŐ IPAR, Május 4-én, csütörtökön, a kéményseprők védőszentje; . szent Flórián napján ünnepli ö-cszéz éves fennállását a kémpsepro ipar. A jubileumi ünnepségen a Budapesti Kéményseprők Ipartestülete zászlót avat és tanúbizonyságot tesz . ereszt én. jellegéről, élniakarásáról és a nemzet szebb jövőjébe vetett hitéről. Pozsony város 1438-39. évi számadás könyvei emlékeznek meg először a kéményseprő iparról, hogy volt aki dijazást kapott a város tulajdonát képező épületek kéményeinek tisztításáról. Sopronban csak 1594-ben, Kassán 1639-ben találkozunk először keményseprőkkel,s ugyancsak a kassai feljegyzések emlékeznek meg 1650-ben Kéménytisztitó /ódámról és 1692-ben Kéménytisztitó Jácintról. Zágrábban 1683-ban Minichor Bartolomeusz a kéményseprő, 1683-ban Eszterházy Pál nádor Berner Károlyt, 1704-ben Dominicus Pellatot jogositja fel uradalmai kéményeinek tisztítására. Buda városában 1689-ben szerepel először Francia Péter Pál kéményseprőmé ster, aki gyalog hozta a felsőolaszországi Ré községből az ottani csodatévő Mária oltárképéről készitett másolatot, amely fölé később fogadalomból kápolnát emeltetett a mai krisztinavárosi plébániatemplom helyén. Ugyancsak Budán szerepel 1714-ben a "Vízivárosban egy kéményseprő neve, Pesten 1685-tól 1716-ig ugyancsak szerepel kéményseprő a polgárok névsorában, később, 1733~ban Seehers G-ottlib a kéményseprő, 1739-ben pedig Petroti Józsefe A XVII.század második felében és a XVIII,század első felében olasz kéményseprők telepedtek le Magyarország városaiban és számuk annyira megszaporodott, hegy Mária Teréziától céhlevelet kértek és 1748.február 1-én Postelli Péter János győri kéményseprőnek és társainak engedélyt adott arra,hogy Győrött felállítsák céhüket > 1748, július 5-én pedig szabadalomlevelet ad Bellán Gotthardnak és társainak, a budai kéményseprő-céh felállitóinak, A budai kéményseprő ceh 1748 november 17-én tartott első ülését és azon főcéhmesternek Bellán Gotthárdot, alcéhmestemek p dig Sebjers Gottlibb Páliv A cőhgyülések jegyzőkönyveiben igen sok olasz név szerepel és ezeknek leszármazottai a mai Albcrtini

P Devecis r':.

;

/él' Vecchio, Lafranko, Nessi, Nicora, Tcsoano stb, családok. Mária Terézia kiváltságlevele alapítja meg a reáljogú kéményseprő üzl tekét és megerősíti a kéményseprőloaek-aiott kiváltságokat, I<, Ferenc császár a győriből pozsonyivá lett céhnek" 1818, január• 9-én és a budai céhnek 1819. június 23-án adott ujabb kiváltságlevelet, A kéményseprők mindkét céhe 1872-ig fennállott, ekkor alakult át a'pozsonyi céh ^elsőmagyaroszagi Kéményseprő Ipartársulattá, a budai céh'peaig Budafok és Környéke Kéményseprő Ipartársulattá. Ennek az élen Pastoria Vilibald állott, pénztárosa Sciaroni Bernát volt* Amikor az 1884. évi XVII. t.c. az ipartestületeket életrehivta a kéményseprő ipartársulat beleolvadt a Budapesti Kéményseprő, Pala- és Cserépf c.;

1

.6, Kutcsináló és Kályhásipartesttlet&'f' amely 1886-ban kezdte meg működését és amelynek első elnöke Devecis del^cehi' Gyula kéményseprőméste.v lett,, Öt követte az elnöki székben Bauer József, Albertini János és Nessi Gyala, míg önállósult a Budapesti Kéményseprő Ipartestül t, amelynek elnöke jelenleg Devecis i ŰelYecchio Gyula kéményseprőmester, az Ipartestület alapitójának és elli só elnökének fia

c \ , /Folyt „köv./