Magyar Országos Tudósító, 1939. május/1

1939-05-13 [204]

3, törvényszéki kiadás, Budapest, 1939, május 13. — ZU ÍTÉLET A DOHÁNY-UTCAI BOMBAMERÉNYLŐK ÜGYÉBEN /L„ folytatás/ Az Ítélet rendelkező részének kihirdetése után Márton Albert dr, táblai tanácselnök, a különbiróság elnöke, részletesen megindokolte a büntetőtörvényszék Ítéletét és többek között a következőket mondotté: - A vád alapvetően fontos tényállítása, hogy a magyar nemzeti szocialiste párt, hungarista mozgalom: államfelforgató, A királyi büntető­törvényszék a főtárgyalás során a bizonyítási adatokat tüzetes vizsgá­iét és gondos, beható mérlegelés tárgyává tette. Ebben a főkérdésbs n 8 büntetőtörvényszék mint különbiróság még külön figyelembe vette a most letárgyalt bünpert megelőzően lefolytat ott, * nemzeti szocialista mozga­lommal kapcsolatos büntetőperek adatéit is és a következő tényállást állO' pitotta meg; az/ rend/ - A Szálasi Ferenc ellen folyamatban volt/állami és társadalmi /erőszakos felforgatáséra irányuló bünper adatait is vizsgálat és mérle­gelés tárgyáivá tette a büntetőtörvényszék és ezek alapján tényként ál­lapította meg a következőket: Szálasi Ferenc 1935 március havában indí­tott politikai pártmozgalmat Hemzeti Akarat Pártja elnevezés alatt. Eb­ben az időben Cél és Követelések cimmel füzetet adott ki, amelyben a párt programját lefektette. A párt megalakítását a közrendészeti hatóságoknál bejelentette és a pártszervezési munkát megindította, A párt programja, alapvető célkitűzése volt az ezeréves magyar alkotmány sarkalatos ren­delkezéseinek megdöntésével diktatórikus uralom létesítése. Ebben az irányban működött 1936 év folyamán is. amikor S z álasi Ferenc Pomázon kép­viselőjelöltként lépett fel, de mem választották meg. Ezt követőleg 1937 elején dolgozta ki S z álasi Ferenc o mozgalom Irányelvét és Írásban is közzétette azt o "Harci utasitás"-t, amelynek egyes pontjaiból kétségte­1 énül megállapítható, hogy a párt szervezetéto polgári kereteken túlmenő­en katonai alapon igyekezett lefektetni és ez irányban a munkát meg is kezdette, A."Harci utasitás"-t egész terjedelmében nem tették közzé, csak kefelenyomata került forgalomba, de 1937 március 15-én az Uj Munkás ci­mü lapban közzétette és terjesztette az utasítás 5, szakaszát, mely vilá­gosan utal arra, hogy katonai fegyelem alá kívánja helyezni a párt tag­jait és céljai érdekében esetleg véres harcot vívjon meg, A mozgalomban ez az idő fordulópont s a "Harci utasítás" igazolja, hogy a pártszervezés munkája letért o törvény útjáról, erőszaktól sem riadnak vis sza, hogy Szálasi a hatalom birtokába jtthosson. Ebben az időben adtak ki röpira­tot a parlament intézménye ellen. Ilyen előzmények után 1937 április 16-án a pártszervezkedést a közigazgatási hatóságok betiltották, majd a királyi ügyészség Szálasi Ferenc ellen bűnvádi eljárást indított, A ki­rályi Ítélőtábla 1936 július 6-án bűnösnek mondta ki ö zálasi Ferencet állemfelforgatás bűntettében és háromévi fegyházra Ítélte, A kúria a be­jelentett semmisségi panaszokat elutasította ós ez az Ítélet jogerőre emelkedett, /P/ Tényként állapítja meg a törvényszék, hogy Szálasi a párt fel­oszlatása után a mozgalmi tevékenységet nem szüntette be. Más név alatt tovább folyt a párt szervezési munkája és mozgalma, E037 október 24-én egyesült az ifjú Balogh István vezetése alatt működő, a Magyar Nemzeti Szocialista Párttal. Ekkor csatlakozott a mozgalomhoz gróf Széchenyi Lo» j os ls, aki a vezetőségbe került. De utóbb e vezetők között a módszerek tekintetében ellentétek támadtak, Balogh kivált, de Szálasi és Széchenyi tfovább is működtek, mint vezetők, 1938 február 21-élg folytatták ezt a működést, amikor ezt uz ujabb pártmozgalmat I s feloszlatták. Tavaly ke­letkezett azután a hungarista mozgalom, ahol Rubay Kálmán szerepelt, mint vezető, azonban pártvezérként továbbra és itt is Saálasi működött. Tényként állapította meg a törvényszék azt is, hogy ebben a pártban a régi pártvezérek kapcsolódtuk be. Jfc hungarlsta m ozgalom írás­ban is külön pártprogrammot készített, amely azt tartalmazta, hogy o tör­vényes rend utján, tehát alkotmányos uton kivannak küzdeni a hatalom meg­szerzéséért, A főtárg alás rendjén felmerült adatokból azonban kitűnik, hogy a hungarista mozgalomnak a működésében és szervezeteiben olyan útik­ra tért át, amely a magyar állán és társadalom rendjének sulycs veszé­lyeztetését rejti magában. /Folyt, köv./fl e . nrt

Next

/
Thumbnails
Contents