Magyar Országos Tudósító, 1939. május/1
1939-05-13 [204]
//n-^r Budapest, 1939,. május 13. j (/ XXI. évfolyam, 109. szám c/A Magyar Élet pártja nagygyűlése a Budai Vigadóban. Folytatás 2,/ klet Pártja jelenti azt a tengelyt, amely ebben az országban ma a fejlődést jelenti, igy tehát minden magyarnak e párt zászlaja mögé kell állani. Ezután a függetlenségi gondolatról beszélt Jaross Andor, megállapitván, hogy kevés nemzetben él olyan erősen és olyan mélyen a függetlenség szeretete, mint a magyarban. Azok pedig, akik ez ellen a függetlenség ellen harcolnak, két alattomos célt szolgálnak, AZ egyik járnak és félnek attól az iránytól, amely a berlin-római tengelyt jelenti';" Pedig ettől sem félnivalója, sem fáznivalója a magyarságnak nincsen. Mert vájjon elértük volna azt vér nélkül, hogy egymillió magyart visszacsatoltak hozzánk, vájjon akadt volna-e a magyarságnak Londonban, Washingtonban vagy 3ukarestben szószólója, vájjon akadt volna-e valaki is, aki kiállt volna a magyar igazságért.- A másik alattomos cél pedig az, hogy közjogi miazmákat akarnak beledobni a parlament életébe. Erre azonban sor nem kerülhet, itt nincs megállás, mert a magyar nemzet épiteni akar, cselekedni akar, erős akar lenni a Dunamedencében, Beszélt ezután a szentistváni gondolatról. Szent Istvánról, a magyar élet igazi nagy reformátoráról, a kereszténység megteremtőjéről. Ezután tért ki a magyarországi marxizmusra. Le kell számolnunk egy ellenzéki mozgalommal*'-ámie'Iy~ ugyan mindjobban sorvadozva jelentkezik, de képviselői 1918 ota kisérői a magyar politikai életnek, • * ' r, A marxizmus maradványait kell kisöpörni ebből az országból 0 Es ha mindeddig erkölcsileg nem állott módjában ennek a nemzetnek kivégezni ezt a marxizmust, akkor ma hatalmi eszközökre van szükség, hogy ez a kérdés elintéztessék. Ezután a nemzeti közösség megteremtéséről beszélt, amelyet ugy kell beleilleszteni a magyar állam gondolatába, hogy országot építhessünk. Dolgoznunk kell egységesen, szent felbuzdulással, mert ha meg tudjuk szervezni centripetálisen a magyar gondolatot, akkor senkitől és semmitől nem kell félni., akkor urak maradunk itt, a Duna medencéjében. De addig, amig a magyar állami gondoiati'< : politikai vitatkozást, amig a pártharcoknak szomorú képét látjuk, addig ne higyje el senki, hogy ez az ország ugy tud előremenni, ahogy minden igaz magyar ember kivanja. Kitért ezután Imrédy Bélának legutóbbi beszédében elhangzott egyik hasonlatára, amely a társadalmi piramisról szélt e _ '.Hangsúlyozta, elfogadja és helyesnek tartja a társadalmi piramist, amelyekben emeletek vannak. Az emeleteket lépcsők kötik Össze, még lift is van benne, de kivanja, hogy ebben a társadalmi piramisban ne legyenek egészségtelen; pincelakások , ne legyéének nyomortelepek. /Óriási taps vihar,/ w - A.z a parlament fejezte be beszédét Jaross Andor, amely június 10-én össze fog ülni, ezt a programot kell, hogy munkálja. Lehet, hogy ezt a munkát- nem fogja ugy és olyan tempóban teljesíteni, mint ahogy azt ma itt elgondoljuk, de biztosithatok róla mindenkit, hogy' el fognak végezni mindent,, meg fogják oldani a problémákat, de ehhez a munkához szükség van minden magyar emberre, dolgozni kell és nem kívülről kritizálni, Széchenyit idézem: "Csak magunkban van a hiba. , de egyszersmind a feltámadáshoz szükséges erő is, ,; Fanatikusan kell tehát rósztvennünk a magyar állam kiépítésének szent munkájában, mert történelmi jelentőségű munkát vállal ma minden magyar,, Tanuljunk Trianonból, tanuljunk megépíteni a jövendő magyar á? 3amot..., A A megjelentek nagy tapsviharral és éljenzéssel sokáig ünnepelték a felvidéki minisztert,, Utána Bocsáry-Spur Kálmán beszélt még, majd a Himnusz eléneklésével ért véget az ifjúsági nagygyűlés. /MOT/Vr. G. (MíS/tT^K ?.ia KITÁR "föf 1 K xzekdó
