Magyar Országos Tudósító, 1939. május/1

1939-05-11 [204]

Huszonhetedik kiadás. Budapest, 1939, május 11, iAr j XXII évfolyam, lo7 • szám. POLITIKA /p MÉP vigadói nagygyűlése

0 Folytatás 13./ Ezután a közönség tomboló tapsa közepette vité:; Iinrédy Béla állott fel szólásra,, -Ha uj, szebb E agyar országot akarunk - mondott;' a többi között,-akkor elsősorban rajtunk, magyar polgárokon áll az, hogy ez bekövetkezzék. Ehhez sok önnevelés kell, nyiit íelki szembenézés önmagunkkal, hogy ráeszméljünk arra, miben voltunk hibásak és igyekezzünk hibáinkat kijavítani; Hem erkölcsi prédikációért jöttünk ide, ezt ki-ki intézze el odahaza. De szüksége van o társadalomnak megnyugvásra, szükségünk ven mindenekelőtt arra, " a mini3zte relnök ur is ' ' hangsúlyozott beszédében, hogy több vállalkozószellem legyen bennünk. Egy nagy államférfi, nemzetünk ntgy barátja, Mussolini /Hagy éljenzés és taps/ mondotta, mintegy uj életstílus gyanánt: Veszélyesen élni! Én még ezt sem kívánom, csak valamivel több kockázatvállalást kérek s kevsebb nosztalgiát a minden áron való biztonság iránt

3 - Hogy konkrét példára mutassak rá, itt áll a tető alá hozott zsidó törvénye Az a kép rajzolódik elém, hogy a keresztény magyar társadalom ott áll a parton, egy kissé kopár, köves országnak, nevezzük nyugdijországnok a partján s maga előtt látja a zajló tengeren tul Éden-szigetét, amely termékenységben felülmúl minden képzeletet. Ez a szabad, gazdas gi pályán való boldogulás szigete. 3 a keresztény magyar ember nem mer kiúszni a tengeren keresztül a szigetre, mert zajlik a tenger s talán cápák is yennek benne, Néhány vállalkozőszellemü magyar fiatal idáig Is kiúszott Éden-szigetére s nagyon szépen boldogul ottan. De mit csinál a keresztény magyar társadalom nagyob) része? A Kormányhoz fordul s azt mondja: épits nekünk valami közlekedési eszközt, amivel átjuthatunk L. veszélyes tengeren keresztül a szigetre„ Megpróbáltuk amakidején Darányi Kálmán miniszterelnökkel s készítettünk egy kisebb zsidótörvény javaslatot. Erre azt mondották tz emberek: ez lélekvesztő, a hullámok felboríthatják és c cápák megesznek minket^ /Lelkes taps és derültség./ Erre építettünk egy nagyobb csónakot, de ennek is van egy nagy hibája: evezni kell benne s ez fáradtságos, /Nagy derültség,,/ De senki ne kivánja a kormánytól, hogy most gőzhajót is építsen s azon lehetőleg díjmentesen szállítson át mindenkit Éden-szigetére

c /őriási derültség és hosszantartó lelkes taps,/ -A magyar társadalom megújulásra érett, megújulásra vár és megújulást kivan. Ettől c megújulási vágytól és ennek hangoztatásától sokan megijedtek. Sokan valahogyan azt hiszik, hogy minden társadalmi megújulás azonos azokkal a társadalmi reformideákkal, amelyek a XIX, században burjónoztak fel s amelyekkel nagyon élesen szembehelyezkedtünk később, mival túlzott nivellálásra törekedtek^.. A társadalom olyan, mint egy piramis, amelynek vannak különböző emeletei s van egy folyton keskenyedő csúcsa, A ommunista ideológia azt mondta, tűrhetetlen, hogy egyes emberek magosabb emeleten legyenek, mint mások, romboljuk le tehát a piramist és tegyünk mindenkit egyenlővé. Pedig, az ilyen nem tagolt társadalom nem társadalom, az; ilyen társadalom nem tud élni, nem tud fejlődni. A piramisnak meg keli mer adnia i A magyar' piramis, amely idáig előttünk állt, sajnos nagyon meg volt kövesedve s annak egyes fokai, emeletei között nagyon kevés volt az átjárás; ezeket is sokszor vasajtók torlaszolták el, amelyeken nagyon k*JLlett dörömbölni, hogy a felsőbb emeletre fel lehessen jutni, mi társadalmi megújulásunk nem rombol piramist .Ez a piramis megmarad, csak lépcsőket kell építeni benne, sőt néhány .iftet is, hogy mindenki azon ez emeleten tudjon elhelyezkedni, aho>'á ; :mzet szempontjából vett értéke helyesen elhelyezi, /Lelkes éljenzés és taps„/ Tehát egészséges társadalmi várkeringés kell, mert a társadulomnak továbbra is tagolt, szép, ,nemes társadalomnak kell maradnia. Ettől senki ne féljen, /Folyt ,köv./ ORS7 UÍOS LEVÉLTÁR , L>T Kszekció