Magyar Országos Tudósító, 1939. április/2

1939-04-24 [203]

KgiGJXÉLEQÜS ÜNNEPSÉGEK A KOMMUNIZMUS ALATT VÉRTANÚHALÁLT HALTAK EMLÉKEZETÉRE Hollán Sándor ny. államtitkár, postatakarékpénzt ári igazgató és fia, Hollán Sándor dr; államtitkár, államvasuti igazgató meggyilkoltatásénak huszadik évfordulója alkalmából a kereskedelem ós közlekedésügyi minisztérium vasárnap délelőtt emlékünnepséget rendezett a ^knohíd budai pillérénél a gyilkosság emlékére elhelyezett emléktábla előtt. Az ünnepség alkalmából az egész hidat fellobogózták, az emléktáblát pedig nemzeti szinti szalagokkal és címerekkel díszítették. Az ünnepségen résztvett Tersztyánszlry Akos államtitkár, -postavezórigazgató, Ott János dr. ny. miniszteri osztályfőnök, Samassa ^urél dr. ny. h. államtitkár, Válkay Bertalan dr,, László Géza dr., Schlick István és Ladányi Dezső dr. miniszteri osztályfőnök, Pétery Ödön dr. ny. államtitkár, a Nemzeti és Szabadkikötő elnöke, báró Splényi István ' kormányf őtanácsos , a külkereskedelmi hivatal elnöke, Kéthly Károly báró, Nánássy János miniszteri tanácsos, Tarján Vilmos, továbbá a minisztérium és a hatáskörébe tartozó hatóságok, hivatalok" és intézetek tisztviselői és egyéb alkalmazottai, valamint a Hollán-család tagjai. Az ünnepségen Aigyay-Hubert Pál dr. kereskedelem és közlekedésügyi államtitkár és Jakabffy Károly dr. miniszteri osztályfőnök, a postatakarékpénztár vezérigazgatója mondott emlékbeszédet. Amig az Ünnepség folyt, egy repülőgép keringett a Lánchíd felett. Álgyay-Hubert Pál államtitkár emlékeztetett azokra az időkre, amikor a gyilkosságot elkövették. A vörös hóhérok, a bolsevista banditák rémuralma volt az. Rablógyilkosok gázoltak a drága magy^ar vérben és gázoltak mindabban, ami nekünk szent és drága. Ezt nevezték magyar tanácsköztársaságnak. Valahányszor elmegyünk az emléktábla elbüt - folytatta beszédét - szörnyűt dobban a szivünk és most, amikor itt állunk, a gyászos évfordulón újra belénk döbben a huszévl előtti vigasztalan magyar éjszakának minden gyásza, keserűsége. Magyar testvéreink, nem haltatok meg hiába, mert azon a szörnyű éjszakán, amikor bolsevista gyilkosaltok azt hitték, hogy rémtettüket senki sem látja, mi mindent láttunk, mindent j°l megjegyeztünk és sohasem felejtünk többé. Megtanultuk a véres nagy tanulságot és azt egytől-egyig mind követni fogjuk, ha kell, a vértanúhalálban is. Jakabffy Károly dr. miniszteri osztályfőnök megemlékezésében id. Hollán'Sándor pályafutását és vértanúhalálának tragikus körülményeit Ismertette.. Nyugodjanak csendesen azoknak az időknek vértanúi - fejezte be beszédét - ki-ki ott, ahol a hitvány gyilok érte, lelkeik pedig figyeljék azt az éltető napot, amely most van felkelőben, hogy szerető, meleg sugarait honvédségünkre árasztva, hozza meg nekünk soha el nem muló vágyunk boldog beteljesedését. Hősök, áldozatok voltak mindazok, akik e rettenetes időben a sors kifürkészhetetlen akaratából életüket áldozták ós vesztették. Áldott legyen emlékezetünk mindörökké. A beszédek elhangzása után a hid fölött keringő repülőgép egészen alacsonyra ereszkedett ós közvetlenül a hid fölött kot babérkoszorút dobott le. A nagy szélben csak az egyik koszorú esett a Dunába, a másik a hidra hullott, mintegy jelképezve azt, hogy a két vértanú közül az egyiket már a hidon meggyilkolták, a másik pedig a Limában lelte halálát, A koszorút a rendőri mentőőrség emberei kifogták a Dunából és átadták a MFTR öttagú küldöttségének, amely a koszorút elhelyezte az emléktáblán. ...