Magyar Országos Tudósító, 1939. április/2
1939-04-20 [203]
A BUDAPESTI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÖZGYŰLÉSE, A Budapesté . Kereskedelmi és Iparkamara csütörtökön Éber Antal elnöklésével közgyűlést tartott Az elnök megnyitó beszédében rámutatott, hogy a mai világválság egyik főokozója a háború utáni gazdasági politika, amelyet a békeszerződések képtelen rendelkezései eredményeztek. Az 1927. évi világgazdasági konferencia hiába követelte, hogy a vámfalakat le kell bontani= Az 1930- évi amerikai tarifa a maga prohibitiv vámtételeivel világszerte megindította az országok egymástól való elzárkózása-^ nak folyamat át c Ez a kereskedelmi politika lényegesen hozzájárult az európai adós országok gazdasági egyensúlyának megrenditéséhez. A nemzetközi munkamegosztás mellőzése az ipari országok mezőgazdaságának és az agrárországok lndustrializálásának túltengésére, az agrárolló folytonos nyitvatartás ára vezetett„ A gazdasági törvényszerűségek mellőzésének tünete,amlkor a munkanélküliségen olyan középitkezósekkel akarnak segíteni, amelyeknél a kamatveszteségeket a közterhek emelésével pótolják, ahelyett, hogy adómérsékléssel ösztönöznék a magángazdaságot építkezésre és tatarozásra. Ez az irányzat szociális szempontból is kifogásolható, mert a középltkezések a nagyvállalatoknak jutnak* a kisépito-ipar pedig munkaalkalom nélkül maradd Szerinte sokkal hamarabb lehetne a nemzetközi és társadalmi feszültség enyhítését előidézni, ha a világ sorsát intéző nagyhatalmak, elsősorban a gazdag hitelező országok, a gazdasági tudományhoz térnének vissza. Az elnök ezután meleg hangon emlékezett meg arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank vitéz Gyula-- Tibor dr~ kamarai főtitkárt a főtanács tagjainak sorába iktatta „ ,: Olyan kitüntetés ez, - úgymond - amilyen kamarai titkárt még nem érte" Üdvözölte Füredi Lajost is, vitézzé avatása alkalmából* Laczkó Sándor kamara?, tag a minimális munkabérekről szóló rendelet egyes intézkedéseire hivta fel a figyelmet s arra kérte a kamarát, hogy az egyenlő elbánás elvének érvényre juttatása érdekében az illetékes helyen járjon el ti Bertalan István, kamerái titkár válaszolt a felvetett problémára „ Bangha Ferenc kamarai titkár adta elő ezt kövotőleg az épitkezési, átalakítási és tatarozás! kérdés tárgyában készített kamarai elaborátumot. Hangoztatta, hogy a kamara már a múltév végén előterjesztést tett a pénzügyminiszternek nemcsak a kedvezmények érvényéne]: meghosszabbítása, hanem azok körének kiterjesztése érdekében is. Ennek során a kamara rámutatott a korábbi rendeletek egyes hiányosságaira és azokra á körülményekre, amelyek megokolttá teszik a kedvezmények kiterjesztését. KülÖrvösen kiemelte^a kamara a légoltalmi óvóhelyek létesítéséhez az eddiginél raeszszebbmenő kedvezmé ny-engedélyezés szükségességét. A kamara'a munkaalkalmak szaporítása érdekében újból fallr a pénzügyminiszterhez. Kovatsek Ferenc szerint az uj rendelet sem a fővárosi, sem a vidéki viszonylatban nem kielégítő.. Hátránya a rendeletnek, hogy az óvóhelyek építését nem teszi kötelezővé s az adómentes épületben létesítendő óvóhelyekre nem ad kedvezményt 0 Kifogásolja, hogy a rendelet nem Intézkedik arról, hógy a nagyvállalatok mennyi idő alatt kötelesek az óvóhelyeket megépíteni a Sürgősen ki kellene jelölni, hogy a város mely részén kell elsősorban megépíteni az óvóhelyeket 0 Pásztor Béla hangozhatta, hogy a kamara a legnagyobb a1 ap os s ággal koszit ette el Idevágó javaslatait 0 Kéri a kamarát, hogy sürgesse a munkalehetőségek teremtésére alkalmas ujabb rendelet kiadását. Szerinte nem a fővárosnak kell építkeznie, célravezetőbb lenne, ha a fő? város az erre szánt összeget kölcsönadná a magánópittetőknek, mert igy kétázerannyi építkezés lenne, a munka sokkal több Iparos közt oszlanék n meg, '/ / Folyt.köv. /
