Magyar Országos Tudósító, 1939. április/2
1939-04-28 [203]
ZU J£R ÁSBIR ó ES ÜGYVED RÁGALMAZ ASI PÖRE /l .folytatás/ és a törvényszék mint fellebbviteli biróság meg is semmisítette ezt az Ítéletet és Körmendit száz pengő pénzbüntetésre Ítélte 0 A járásbíróság indokolását nem tette magáévá a törvényszék és nem állapította meg az abban foglaltakat. Ezt követőleg történt, hogy dr. Körmendi Lajos 1937 február elején a büntető járásbíróság elnökéhez felügyeleti panaszt f július elején * a budapesti királyi büntetőtörvényszék másodelnökéhez pedig feryelmi panaszt nyújtott be Vincze járásbiró ellen. Ezekben azt állította, hogy a járásbiró az általa hozott itélet indokolásában valótlanságokat állított, csak ki akarta őt pellengérezni és ezzel a valótlan t indokolás sal akarta alátámasztani marasztaló Ítéletét és visszaélt bírói hatalmával, Vincze járásbiró ezekután felettes hatóságának utasítására hamis vád vétsége cimén bűnvádi följelentést tett dr 0 Körmendi Lajos ügyvéd ellen, kinek ügyét ma tárgyalta a büntetőtörvényszék dr, Horváth Ferenc tanácselnök vezetésével. Körmendi kijelentette; nem tudva hamisan vádolta" meg a jár ásbir ót. Beismeri, hogy jobban meg kellett volna válogatni kifejezéseit, de rendkívül'fel volt indulva és ilyen lelkiállapotban cselekedett. Hivatkozott arra, hogy a fellebbviteli bíróság annakidején meg ín sommisi tette a járásbiró reávonatkozó megállapításait a - Ennek az egész ügynek a spiritus rectora'Kálmán László,-foly-, tatta védekezését Körmendi - aki mindent elkövetett, hogy a járásbír ós ági tárgyalás anyaga nyilvánosságra kerüljön és,az akkori sajtóközlemények engem csaknem erkölcsi halállal sújtottak. Érthető felindult lelkiállapotban voltam tehát tf de ismétlem, a járásbiró urat nem akartam megvádolni és ha birói méltóságában mégis megbántottam volna, ugy a legünnepélyesebb ben bocsánatot kérek tőle. üldözött embernek ereztem magamat és csak a becsületemet kerestem. Az elnök megkérdezte Vincze'járásbirót, hogy ezt az'elégtételt elfogadja-e. A járásbiró kijelentette, hogy nem fogadhatja el. Ö ugyan nem akart eredetileg följelentést tenni Körmendi ellen, de felsőbbsége nyomására és az ügy súlyos kis érő körülményeire való tekintettel, a följelentést mégis meg kellett tennie. Ha 1 törvényszék szükségét látná tanúkónti kihallgatásának ebben az ügyben, ugy zárt tárgyalás elrendelését kéri, A törvényszék ennek elrendelését fölöslegesnek tartotta. Az^iratok ismertetése, valamint dr 0 Zsolnay Imre királyi ügyész vádbeszéde és dr , Héczey Lajos védőbeszéde után a törvényszék bűnösnek mondotta ki Körmendit a vádtól eltérően folytatólagosan elkövetett hatóság előtti rágalmazás vétségében és ezért egyhónapi fogházra Ítélte el„ Súlyosbító körülménynek vette, hogy már volt büntetve es hogy egy birO_ val szemben követte el a rágalmazast„ enyhitőnek viszont azt, hogy a bírónak m£r elégtételt kivánt adni a tárgyaláson, továbbá ideges lelki alkatát és előrehaladott korát. Az itélet ellen a felek kölcsönösen fellebbezést jelentettek be, /MOT/ Ma•
