Magyar Országos Tudósító, 1939. április/2
1939-04-27 [203]
A SZÉKESFŐVÁROSI UTAK, CSATORNÁK, PARKOK A NEMZETKÖZI VÁSÁRON. A Vásár elnöke, a székesfőváros első polgára Szendy Károly polgármester a múltban is elkövetett mindent, hogy a vásár minélKobban reprezentálja hazáHK. Iparát ós kereskedelmét. Mivel pedig az ipar termékeinek egyik legnagyobb fogyasztója a f város, elrendelte, hogy az üzemek, elsősorban d gázés Elektromosmüvek külön pavlIlonokkal szerepeljenek a vásáron, -^öben az évben egy lépéssel továbbment és felhívta az u>- és csatornaépítési ügyosztály vezet, jét, Király Kálmán tanácsnokot, hogy a székesfővárosi utak, csatorna!: és parkok tervezésére, építésére éá karbantartásira vonatkozó hatósági munkásságot a vásáron mutassák be, & rendelkezés kiadá sára Szendy károly polgármestert két ok késztette. Egyrészt aránylag kis helyen, tehát j ü l áttekinthetően kívánja demonstrálni a modern városi életnek elsőrendű közmüveit, az utakat és csatornákat, a szépészeti, idegenforgalmi és közegészségi érdekből annyira fontos parkozást. Másrészt oktatni akar, midőn táblázatok, grafikonok, fényképek, modellek és mozgóképek segítségével érzékelteti az illetékes ügyosztály, az Btügyi Intézet és a ísertészeti Igazgatóság igen nagy munkáját, amely állandóan 4.000 munkást és igen sok mérnököt és más tisztviselőt foglalkoztat„ ii polgármester jól választotta meg erre ^bemutatóra az időpontot* ugyanis husz évi távollét után ez az első vásár;" a melyen a magyarlakta Felvidék és Kárpátalja polgárai, mint hazánk lakosai megjelennek, ^ivánatos tehát, hogy a fővárosról'és annak intézményeiről marad and 0 érté Iái, kedvező benyomást nyerjenek* Ha az Iparcsarnok előtt lévő pavillón látnivalóit megtekintjük, megállapíthatjuk, hogy Király Kálmán tanácsnok kitűnő munkatársaival, elsősorban Zaltz László, Viola Rezső dr. és Demeter Dezső műszaki főtanácsosokkal, a polgármester elgondolásalt sikeresen valósította meg. A kiállítás jelentékeny részét az útépítés anyaga képezi. Bemutatja a főváros útügyi és összes kiadásainak alakulását, az útburkolatok fejlődését. Érdekesek azok a rajzok, melyek az ország nagyobb városaiban az útburkolatok megoszlását, a főváros és a német nagyvárosok burkolatainak összehasonlítását tüntetik fel. Az uthál°zat és a főutvonalak térképe mellett szerepelnek a szabványos utkeresztmetszetek és burkolatnemek, különféle burkolatanyagok és különlegessége": mellett az utóbbi évek nagyobb utrendezóseinek tervei is láthatók. Az ügyosztály másik hatalmas munkakörét a csatornázás képezi. Seemléltetö ábrákon látható a csatornahálózat fejlődése 1866-t°i napjainkig. Hogy ennek higiénikus jelentősége milyen nagy, azt a tifuszmegbetegedésékben beállott csökkenés grafikonja igazolja. A főváros csatorna hálózatát, altalajának geológiai alakulatát és talajvizelt feltüntető térképeken kívül az utóbbi évek legnagyobb munkéir ü l : a Róbert iv árolykörutl és Me;cikól-uti főgyűjtő és a központi csatornaszivattyutelep gázositó berendezésének építéséről készített fényképek albumai is említésre méltóak. * főváros nagyszabású, meglévő intézményeihez mélaképpen kapcsoló, ik az épülő Magdolna-városi, angyalföldi szlvattyutelep,melynek gépekkel felszerelt modellje a kiállítás egyik attrakciója, Részletesen szemlélteti az ügyosztály a 725 km. hosszú csatornahálózat tisztításával kapcsolatos munkásságot. Bemutatásra kerülnek még a hid- és támfalépítések, a patakszabályozások, az árvízvédelmi intézkedések fényképel és rajzai. Itt főleg az 1936. évi várhegyi csusz omlás megállítását szolgáló munkák rajza hívja fel az érdeklődést. A kiállítás harmadik csoportját a kertészet képezi. Hasábos grafikonok számolnak be a nyilvános parkterületek gyarapodásáról. Sematikus növények felett álló számok közlik, hogy a termelőt ©lepek évenkint három millió darab növényt nevelnek és adnak át a parkok díszítésére, tanulságos az a falitábla is, mely a nyilvános parkok területenkénti megoszlását ábrázolja. /folyt, köv,/
