Magyar Országos Tudósító, 1939. április/2
1939-04-19 [203]
SÍRÁSÓK KAPANYEL-PÁRBAJA A TEMETŐBEN. Juth János és Urbán István a rákoskeresztúri zsidó temetőben dolgoztak, mint sírásók. Másfél évvel ezelőtt munkaközben összevesztek. Úrban István többek jelenlétében kijelentette, hogy Suth Jánost össze fogja szurkálni, < kifoaitja a belelt. Ugyanaz-nap meglepte a földön fekvő Suth Jánost es a sírásó lapáttal a fejére ütött ugy, hogy elborította a ver. Suth felugrótt> ő is felkapta az ásóját és ellentámadásba kezdett. Ennek a sirasó-kapanyéllel vívott párbajnak az lett az eredménye, hogy a támadást kezdő Urbán István a fejére mért ütésektől elesett és az elszenvedett sérüléseibe belehalt. Suth János ellen bűnügyi eljárás indult s a büntetőtörvényszék a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján bűnösnek mondotta ki erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés vétségében és ezért egyhónapi és huszonegynapi fogházbüntetésre Ítélte. A budapesti királyi tábla Kállay-tanácsa dr. Temesváry Gyula kir . f őügy észhelyet te B és dr. Pap Jenő védő felszólalása után az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatta éő Suűi János sírásót a vádbeli cselekményért hsromhónapi fogházra Ítélte el, azonban a büntetés végrehajtását háromévi'próbaidőre felfüggesztette. /MOTjí 0 —LEFOGLALHATó-E A HITBIZOMÁNYI BIRTOKOS RUHATÁRA? A végrehajtási novella 2.§-nak egyik pontja ugy intézkedik, hogy a végrehajtást szenvedő háztartásához és ruházkodásához szükséges tárgyak a foglalás alól mentesek. Annak a kérdésnek a megítélése, hogy valamely háztartási tárgy vagy ruhanemű mennyiben szükséges a végrehajtást szenvedő részére, biról mérlegelés körébe tartozik. Ennélfogva végrehajtási novella e szakaszának alkalmazása körül sok érdekes birói döntés keletkezik. Most egy konkrét esetben a budapesti kir. törvényszék, mint felfolyamodási bi~ roság dr, Kászon Rezéő tanácselnök vezetése mellett tartott üléáen olyan ügyben hozott döntést, ahol a végrehajtást szenvedő egy hatalmas, ötvenezer 'hold kiterjedésű hitbizományi birtok haszonélvezője. Ennelfegy hitelezője, amikor követelésének behajtása végett végrehajtást vezeté*tt, lefog laltatta a hitbizományi birtokos ruhatárának legnagyobb részét. Emiatt az adós előterjesztessél élt és igy került az ügy a törvényszék elé 0 A tör., vényszék kimondotta, h ogy a hitbizomány rendeltetése megköveteli azt, hogy a hitbizományi birtokos részére a társadalmi állásának megfelelő megélhetés mindénkor biztosíttassák. A hitbizomány alapításának célja a család fényének, a kedvező gazdasági helyzettel is megerősített előkelő társaáalmi helyzetének a mindenkori hitbizományi birtokos személyében való fenntartása. E szempont figyelembe-vétele mellett a hitbizományi birtokos számára a hitbizományi vagyon jövedelméből olyan összegű tartás biztosítandó, amely ennek a társadalmi helyzetnek megfelel. Az a néhány rend ruha nemű t amelyet a végrehajtás foganatosításánál foglalásmentesen hagytak, nem biztosítják a hitbizományi birtokos megfelelő előkelő társadalmi megjelené- " sőt. Ehez szüksége van mindazokra a ruhanemüekre, amelyeket a végrehajtásnál lefoglaltak. Mindenek-előtt feloldotta a törvényszék a zár alá vett " szőrmebundát- mert ennek más rendeltetése van, mint a könnyebb télikabátnak. Mentesitett a törvényszék a lefoglalt ruhák közül kileno zakó öltönyt is annál is inkább, mert azok között nyári, téli és tavaszi ruhák is vannak és minden egyes idényre legalább három rend ruha szükséges az r 5 J^sadalmi állásának megfelelő öltözködéshez. Ugyancsak feloldotta' a foglalás alol a törvényszék az adós Írógépét is, mert előkelő társadala S 61 ^?^®^ 1 f0gVa aZ adós igényelheti azt az előnyt, hogy levelezéseit gépbe diktálhassa. Szerepelt még a lefoglalt ingóságok között egy drága fényképezőgép is, ett azonban a törvényszék zár alatt hagyta, mert ezt nem .alalta olyan ingóságnak, amely az adós társadalmi helyzetére való tekintettel szükségesnek nyilvánítható. /MOT/G,