Magyar Országos Tudósító, 1939. április/1

1939-04-18 [202]

HÍREK EREKY KÁROLY 1 Ü* GYÉRDEKESSÉGÍÍ ELŐADÁSA A MÉRNÖKEGYLET KÖZGYŰLÉSÉN. A Magyar Mérnök és Er>ités%tegylefe kedden délután tartotta első napi közgyű­lését szákházának nagytermében Pap" Ferenc elnöklésével. A közgyűlésen meg­jelentek t/alder Gyula műegyetemi rektor vezetésével a műegyetem tanárai, köztük C ze ttler Jenő' ny. miniszter, Hallá ^urél ny. államtitkár, Biró Zoltán felsőházi tag és sokan mások a főváros mérnöktársadalmának veze­tői közül. A zsúfolt közgyűlési terem előtt nyitotta meg Páp Ferenc a köz­gyűlést, üdvözölte a megjelenteket, majd Frohner J°zsef dr. kormányfőtaná­csos, az egylet főtitkára, javaslatára kiküldték a szavazatszedő bizottsá­got Molnár Aladár elnöklésével és tudomásul vette a közgyűlés, hogy az 1942. évi rendes közgyűlésig választás nélkül újból alelnöke lett az egy­letnek Müller Pál, főtitkára dr. Frohner József ós könyvtárosa Fehér Gyula. A szavazás tizenöt választmányi rendes ás tiz póttagra történik s a szava­zatszedő bizottság a kközgyűlés második napján, szerdán számol be a szava­zás eredményéről. A hivatalos tárgysorozat letárgyalása után Eroky károly v. miniszter tartotta meg nagy figyelemmel várt előadását:" Milliárdos köz­munkák finanszírozása arany nélkül" cimmel. Előadásának elején utalt arra, hogy Igen sokszor hallani vál­lalkozások megindulása előtt azt a jelszót: - "lncs pénzt Azok, akik nem foglalkoznak kizárólag pénzügyekkel, viszont azt mondják, dolgozni akarunk s nem lehet szegény az az ország, amely fele van természeti kincsekkel s minden adottsága meg van arra, hogy gazdagodjon. Azok a tanok, hogy arany nélkül nem lehet beruházásokhoz kezdeni, a rágd világból valók, amikor még áruhiány volt a világpiacon. Ma más a helyzet, annyi az áru, hogy kartel­leknek kellett alakulni az értékesítésre és rendeletekkel kellett szabá­lyozni a termolést. A civilizált népek igényeit redukálták, holott a leg­primitívebb népeket is részesíteni lehetne a kultúra minden áldásában. Eroky Károly előadásának további során a fizetési eszközök fejlődését ismertette s megállapította, hogy az aranyvaluta ma már csak fikció, mert sok olyan ország van, am- lyben egyáltalán nincs arany s ez a bizonyítéka annak, hogy az aranynak semmi köze a pénzhez. Alátámasztja ezt az is, hogy az Egyesült Államokban ós Angliában van a világ aranykész­letének nyolcban százaléka. Ma a nemzetközi forgalomban cserekereskedelem van s az aranypénz szerepe megszűnt* A fejlődés következtében olyan fizeté­si eszközök születtok, amelyek sokkal jobbak az aranynál. Megvilágított több pénzügyi kérdést Eroky Károly ós Ismertette a különböző fizetési módo­kat. Megállapította, hogy a bankjegy nem alkilmas arra, hogy belőle hosz­szuévjáratu beruházásokat eszközöljenek, mert ezt csak szaporításukkal le­hetne elérni, ez viszont infLációt eredményezne. A mostani nagy problémákat - folytatta Eroky Károly - olyan pénznemből lehet megoldani, amely a munka eredményén, tehát arráll r ^si hasznon és a megtakarításon alapszik. A pénz csak akkor lesz befektetés­re alkalmas tokévé, ha már megtakarították. A XIX. század vállalkozási nye­reségéből létesültek a világ metropolisai és minden fölhalmozott történelmi érték. A magánosnak is meg kell takarítania azt a pénzt, amiből vállalkoz­ni akar, az állam podig kötvények klbocsájtásával szerzi meg a magánosok megtakarított pénzét. Külföldön már régen rájöttek arra, hogy a pénznek kell a társadalom á let áhez idomulnia és nem fordítva, de nálunk ezt mindig fi­gyelmen kivül hagyták. A m^ult törvényalkotói nem tanultak külföldi példák­ból ás nem votték át azokat a törvényeket, amelyek a külföld tőkeképződését megindították* Hite t>olt az is, hogy minden ország export-ipart szervezett és minden rendben is volt addig, amíg beszervezték a világ népeit s ami­kór az ügynökök mindenhol találkoztak, elkerülhetetlenné vált a világhábo­rú. A másik kérdés, ami ezt a problémát mozgatja a nyersanyag.kórdós, ami /- most már a tengeren túlra és a gyarmatokra szorítkozott s igy az európai jp kontinens függő viszonyba korült ezekkel az államokkal szemben. Ennek tor­O^mészotos folyománya volt a vllágkrizis, amelyen még ma som estünk át tel­j osen. ­A-t _ n 4- t - • • . / -r

Next

/
Thumbnails
Contents