Magyar Országos Tudósító, 1939. április/1
1939-04-14 [202]
—— HÍREK FINNORSZÁG- VOLT MINISZTERELNÖKÉNEK Eli?ADÁSA A FINN FÖLDREFORMRÓL. Dr .T „Mr.Klvim.aki helsinkii egyetemi tanár, Finnország volt miniszterelnöke pénteken délután az Országháza delegációs termében diszes közönség előtt előadás t tartott német nyelven a finnországi földreformról. Az előadáson megjelenték Reiner-Coburg főherceg, gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter, gróf Széchenyi Bertalan, a felsőház elnöke, Onni Tálas finn követe Torsten Unden svéd követ, gróf Esterházy Móric ny. miniszterelnök, Lázár Andor, Nagy Emil. Mayer János. Lukács György ny. miniszterek, Korafiát h Jenő titkos tanácsos, főpolgármester, Rapalch Richárd ny. lovassági t.-'.bornok;, Jalsoviczky Károly államtitkár- gróf Somssich László, az OMGE elnöke,, Tormay Géza ny „ államtitkát f .gróf Csekonics Iván ny. meghatalmazott miniszter 9 Jungerfch-«iu 'Uhy Mihály ny. r.k. követ, Angyal Pál, Caekey István, Horváth Jenő egyetemi tanárok, báró Vlllani Lajos kö-etségi tanácsos, Eöttevényi Olivér, a Külügyi Társaság ügyvezető elnöke ? Weisss német követségi titkár, Gömöry-La Imi László, Pa i kert Alajos, Procopius Béla, gróf Zichy Ernő és még sokan mások a magyar politikai, társadalm-á és agrárélet kitűnőségei közül. Az ülésen a Külügyi Társaság felkéréséee Kállay Miklós v. földművelésügyi miniszter elnökölt és néhány szóban ismertette .Kivimáki pályafutás át 0 Kivimaki a finn függetlenség kikiáltása után állandóan résztvett országa törvényhozásában, két Ízben miniszter, 1932 ós 1936 között pedig miniszterelnök volt. Ebben a minőségében Gömbös Gyula meghívására Magyarországra is ellátogatott és megnyerő egyéniségével már ezalkalommal ls sok barátot szerzett, Élénk rés: vett a finn földreform törvényhozási megvalósításában, amely Finnországban nyugvópontra vitte ezt a fontos kérdést e Mi is fontos tanulságokat vonhatunk le az előadásból, mert a finn földreformot olyan nemzet valósította meg, amely elsősorban nacionalista és a reformok megvalósításakor nem tévesztette szem elől igazi éldekeit idegen Ideológiák hatása alatta Ezután francia nyelven üdvözölte Kiv^maki volt miniszterelnököt c Kivimáki professzor előadásában rámutatott arra, hogy a földbirtokkérdés Finnországban nemősak gazdasági,, hanem politikai"kérdós is. Finnországban évszázadokon keresztül a független parasztság kezében • volt a politikai hatalom.-, A kisbirtokos parasztság mellett egyre jobban elszaporodtak u kisbér lük, akik munkájuk lejében kaptak földet a földbirtokos parasztságtói„ Ez'az elhibázott rendszer azt eredményezte, hogy a XXc század elején kb« 160.000 kisbérlet volt az országban 110.000 kisbirtokkal özeobehe Az állam ekkor már igyekezett javítani a föld után vágyé kis bérlők helyéétón, de az intézkedés a bekövetkezett világháború folytán már későt volt,' \ kisbérlők 1918-ban a polgárháború idején a vörösökhöz-cdatlakoztak-. A forradalom leverése után a törvényhozás gyorsan cselekedett és r. kisbériek, .számára lehetővé tette a bérelt földek megvásárlását„ Az infláció folytán a pénzérték egytizedére csökkent, a kisbérlek tehát igen olcsón jutottak földhözn _A még mindig földnélkül maradt mezőgazdasági munkások érdekében két évvel r ezelőtt telepítési törvényt alkottak, amely az ő kérdésüket iá megoldja 0 Finnországban a földterületek mint egy a állrm? tulajdon. Az állami telepítési alap ma 600 millió finn márka, amelyből hosszúlejáratú telepítési kölcsönöket folyósítanak,, A telepes kisgazdák birtoka 20-30 kntc hold kiterjedésű szántóföld és kb< ugyanannyi erdő'terület - A telepesek erejét nagy mértekben növelte az v hogy fokozatosán szövetkezetekbe tömörülteke A földhözjuttat ás igen nagyjelentőségű katonai szempontból is, mert a nép hazája-ALCX t : val együtt saját tűzhelyét ég földjét is védi, fi'J A nagy tapssal és helyesl ,ssel fogadott beszédért Cgekonlcs píÁllván gróf mondott német nyelven köszönetet, rámutatva a magyar és a finn ..nép közös vonásaira, a szabadság ós a föld rajongó s zeretetére ós a törfflyjhetetlen élniaksrásro -./MOT/Zwo ^ m _ gilma ^^^^M
