Magyar Országos Tudósító, 1939. április/1
1939-04-12 [202]
— - A PENÉSZES. ROMLOTT HÚST AKUBITO ^VJWMüJU üUAjöflüiuiwwp OUWUVJAJ* A TÁBLA EL6TT, ' . Szokatlanul fölháborltó az anyaga annak a bünpörnek, amelyben ma tartotta a fellebbviteli főtárgyalást a budapesti kir. Ítélőtábla dr. Majorosa Mihály tanácselnök vezetése és dr. Messik Lajos táblabíró előadása mellett. Az ügy vádlottja Vig Kálmán negyvennyolcéves kereskedelmi érettségit tett szolnoki vendéglős, mészáros és hentes, de rajta kivül a vádlottak padjára került a felesége, született Puchs Róza és Fehér József harmincnégyéves hentessegéd is, akiket a szolnoki kir. ügyészség folytatólagosan elkövetett közegészség elleni bűntett cimén vádolt meg. A szolnoki törvényszék előtt több napon át tartó főtárgyaláson foglalkoztak ezzel az üggyel, majd a bizonyítási eljárás befejezése után a letartóztatásban lévő Vig Kálmán vádlottat háromévi és hathónapi fegyházbüntetésre és ezenkívül 5ooo pengő pénzbüntetésre Ítélték, a felesége hathonapl börtön* és ezer pengő pénzbüntetést kapott, Fehér József hentessegédre kéthónapi fogházbüntetést szabtak ki, de ennek a végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztették. A mai táblai főtárgyaláson, amelyen a közvád képviseletét dr. Kovács Péter kir. főügyészhelyettés látta el, dr. Messik Lajos előadó táblabíró ismertette a per anyagát. Eszerint vig Kálmán 1914-ben Szolnokon vendéglőt nyitótti A gyors meggazdagodási vágytól vezéreltetve, noha képesítése nem volt, iparengedélyt szerzett a nagyobb jövedelmet hajté hentes és mészáros iparra is. Ezzel kapcsolatban húsfeldolgozó üzemet is létesítette Üzleti mohósága és meggazdagodási vágya nem ismert határt s az eD'*feö*í'5kben egyáltalán nem volt válogatós, ugy hogy üzleti ténykedése nélkülözte a kereskedelmi tisztességet. Hamarosan uralni kezdte az egész szolnoki piacoto Versenytársai, a régi, tisztességes cégek sorra tönkrementek, Vig Kálmán csak erre várt. Megszerezte a becsukott üzleteket, a régi tulajdonosokat százalékos haszonrészesedés mellett üzletvezetőnek alkalmazta es igy hamarosan tiz fióküzlete lett Szolnokon. Megállapítást nyert, hogy a fióküzletekben, de a főüzletbert is visszamaradt, megromlott, barnás szinü, bűzös, penészes, nyálkás, rothadásnak indult, férges húsárukat, amelyek emberi fogyasztásra teljesen alkalmatlanok voltak, Vig a húsfeldolgozó üzemébe vitette, ahol utólag, sokszor két hónap mul\a dolgozták fel e romlott és besózott árut hentesáruvá. A romlott és légypiszkokkal is fertőzött húsból úgynevezett szegedi betyárkolbászt készitetteko Vig arra is utasítást adott az alkalmazottainak, hógy a szappannak valót, tehát emberi fogyasztásra ugyancsalt alkalmatlan, sőt az emberi életre veszélyes hust is dolgozzák fel a hentesárukba. Aki ez ellen tiltakozott, azzal szemben Vig erőszakosan lépett föl, sőt az ilyen alkalma, zottait bántalmazta is. A penészes, rothadásnak induló hus szagát erős fűszerezéssel, főként paprikával és fokhagymával vették el ős hogy frissnek láss ék; vörös festékkel megfestett vízben átfőzték. Vig annyira nekibátorodott, hogy lelkiismeretlenül idegen helyekről is vásárolt megromlott húsneműt feldolgozásra. Megállapították, hogy húsfeldolgozó üzemében az eszközök és gépek is mind piszkosak voltak. Az udvarán patkányok szaladgáltak, * szennyvíz tócsákat képezett és a tisztaság legelemibb szabályait se tartották be. A legyek rajokban lepték el az egész gyárat. Árhatósági vizsgalat a hurkákban gumi-cipősarkot, rozsdás szeget és diszno-orrkarlkat talált, Osak természetes, hogy a Vig-féle árutól Igen sokai súlyosan megbetegedtek, A tömeges följelentés után Viget 1937 december lln 5*ÍIÍ? r í Z% lí t& K éB £ z6 t* is vizsgálati fogságbán van. A főtárgyaláson fokent tagadással védekezett, de azt is előadta hogy neki nem volt szakképzettsége, ezért felelős üzemvezetőt tartott/Retteg taSSfc hallgattak ki, -ezek között közel husz gyakorlóorvost is, elhangzottak olyan vallomások, hogy a Vig-féle kolbász árukból férgek ugrándoztak ki. Jóformán valamennyi vallomás terhelő adatokat tartalmazott. /Folyt.köv./ G.
