Magyar Országos Tudósító, 1939. április/1

1939-04-11 [202]

i:: AÍGYBL-1A,GBAA BHOIíTIlBtCOi: TALÁLKOZÓ AZ ÜSZOKI HARCTÉREN. A dicsőséges^ véráztatta uzsoki háreme g ő^mggha t ó találkozásra készülnek a magyar és lengyel frontharcosok. Az^f&ésoAi harctéren valósult meg a régi magyar és lengyel álom: a közös magyar-lengyel határ. Itt az uj közös határon a régi hajtársak sirja felett akarnak kezetfogni egymással a magyar és lengyel frontharcosok* Az Országos Frontharcos Szövetség a közös lengyel-magyar határ mellett elterülő világháborús hősi temetőben április 16-án, vasárnap délelőtt fél tizenegy órakor tábori misével egybekötött magyar-lengyel frontharcos találkozót rendez. A világháború óta ez lesz az első eset, amikor az egykori bajtársak a magyar és lengyel frontharcosok találkozóra jönnek össze. A magyar frontharcosok tiszti küldöttségét vitéz gróf Takách Tolvay József ny, altábornagy, a lengyel frontharcos küldöttséget pedig Komán Goreczky. lengyel tábornok vezeti. A régi uzsoki harctéren 700 orosz és magyar hősi halott csontjai porladoznak egy hatalmas közös tömegsírban. Ezelőtt a tömegsir előtt vitéz Mándoky Sándor, a Frontharcos Szövetség tábori főpapja mond misét, majd kezdetét veszi a lengyel és magyar frontharcosok közös dioztáborozása. A bajtársi találkozó egyik legkiemelkedőbb pontja lesz amikor a magyar frontharcosok átnyújtják a közös magyar-lengyel határ megvalósulása alkalmából készitett nemzetiszinü magyar cimelrel és frontharcos jelvénnyel diszitett selyem zászlót, a lengyel frontharcos bajtársaknak. Az uzsoki ünnepség után a magyar frontharcosok a lengyel bajtársakkal együtt Ungvárra mennek és ott résztvesznek a Városi Színházban tartandó frontharcos diszközgyülésen./MOT/B. —GRÖNDIJS UTRECHT'I PROFESSZOR ELŐAD'SA A KELETÁZSIAI VISZONYOKRÓL. A Magyar Külügyi Társaság kedden délután ülést tartett dr. Eöttevényl Olivér elnöklésóvol és az ülésen dr, Grondljs utrechti egyetemi tanár előadása szerepelt ''Japánok és szovjetoroszók Kínában" címmel. A parlamenti múzeum nagytermét zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség, akii: előtt Eöttevényi Olivér üdvözölte Grondljs professzort, Ismertette eddigi munkásságát a Elmondta, hogy Grondljs tanár egyik legalaposabb ismerője a távolkeleti kérdéseknek, már három Ízben tanulmányozta a holjszinen a japánoknak az ázsiai kontinensen történt előnyomulásával kapcsolatos problémákat. Résztvett 1918-ban a japánok szibériai beavatkozásában, 1920-ban ls elkísérte a Szibériába behatoló japán csapatokat s legutóbb 1932-33ban járt Rélnyugat- 'and zsúr iában, ahol egy japán dandárt kisért. Az előadó professzor munkásságának Ismertetése után Grondljs tanár tartotta meg nagy figyelőmmel kisért francianyclvü előadását, amelyben hangsúlyozta, hogy a japán-klnai háború tulajdonképpeni oka a japánok és oroszok közti vetélkedés. Oroszország már a cárizmus idejében is megkísérelte megszerezni a kinal piacokat ós ki akarta terjeszteni Kínára politikai egyeduralmát. A későbbi szovjotkormány nemcsak ezt a politikai Imperializmust örökölte, hanem még a sokkal veszélyesebb világnézeti imperializmusra is törekedett. A kinal köztársaság - mondottaGrondijs professzor, képtelen idegen törekvésekkel szemben védekezni. A kínai ilnasztla összefogó erejét semmiféle nacionalizmus no::: helyettesíthette, nem vélt lehetséges a hatalmat egy kézbe összpontosítani. CsangKal-Sek Is csak Moszkva segítségének köszönheti hatalmát, mert ellenfeleit Kar-chán, Borodin, Blücher és mé : egész sor más szovjetügynök segítségével győzte le s ezzel végleg a fejetlenság ós a kommunista bomlaszj tás jutott hatalomra Kínában. Amikor 1927-ben a szovjetügynökök már Csang-Kal-Sck hatalmát fenyegették, hiába kísérelte meg, hogy megszabal dltsá tőlük Kínát <. Kilenc éven át állott szemben egy kommunista kinal i kormánnyal éc különböző kommunista hadseregekkel; amelyeket ogyszer sem \ sikerült vó 'legesen legvőznle ós megsemmisítenie. AA

q \V\ f /Folyt .köv./ \i \ nKS7 \GOS LEVÉLTÁR