Magyar Országos Tudósító, 1939. március/2

1939-03-22 [201]

BETÖRÉSES LOPÁS BŰNTETTÉÉRT TIZHÓNAPI BÖRTÖNRE ÍTÉLTEK EL EGY MAGÁNTISZTVISELŐT. Dr. Schadl Ernő tanácselnök vezetésével ma tartott folytatólagos tárgyalást a büntető törvényszék Kovács Lajos magántlsztviBeló bűnügyében, aki ellen az ügyészség lopás küntette cimén emelt vádat. A vád szerint Kováos Lajos mult óv augusztuséban betört Guttmann Vilmos méBnök Szent Istvánköruti lakásába, ahonnan nagymennyiségű ruhaneműt, perzsaszőiy egeket és egyéb ingóságokat lopott el. Annakidején ismeretlen tettes ellen indult meg az eljárás és közben a biztosító társaság a lakásban történt betörés miatt 56oo pengőt ki is fizetett a mérnöknek. Az eset után néhány héttel váratlan fordulat történt az ügyben. Guttmann Vilmos fia: Róbert, felment ismerősének Kovács Lajos magántisztviselőnek a lakásába, ahol legnagyobb meglepetésére több olyan tárgyat ismert fel, amelyek az ő atyja tulajdonai voltak. A tapasztalatairól aztán jelentést tett és igy indult meg a bűnvádi eljárás Kovács Lajos ellen. Kovács Lajos kihallgatásai során állandóan tagadta bűnösségét és alibire hivatkozott. Elmondta, hogy augusztus lo-én délután 4 órakor, tehát pontosan a betörés megállapított idejében egy fogorvosnő Hajós-ut cai rendelőjében tartózkodott, tehetnem is lehetett a bűncselekmény elkövetője. Védekezése szerint több zálogcódulát vásárolt a mérnök fiától, a zálogbe tett holmikat kiváltotta és igy kerültek azok az Ő birtokába,, A törvényszék a tanuk egész tömegét hallgatta ki, majd pedig Ü bizonyítási eljárás befejezése és x perbeszédek után bűnösnek mondotta ki Kovács Lajost lopás bűntettében és ez írt az enyhítő szakarsz alkalmazásával tizhónapi börtönre Ítélte el. Az indokolás szerint Kovács Lajos akár egyedül, akár más társaságában valóban elkövetette a terhére rótt bűncselekményt, hogy azonban a mérnök fia: Guttmann Róbert is részese lett volna a bűncselekménynek, erre vonatkozólag még csak gyanú sem merült fel. Az Ítélet ellen Ugy az ügyész, mint az elitélt és védője fellebbezést jelentettek be, /MOT/Ma. -—A POMuZI ÚTÉPÍTÉSEK EPILÓGUSA A TÖRVÉNYSZÉK ELŐTT. Évekkel ezelőtt Pomáz községnek Szent István telepén lévő utakat megépítették. Az útépítés körül az ottlakó telektulajdonosok között viták támadtok, nagyon sokan súlyosnak tartották a község által kivetett útépítési költségeket. Ebben az Időben néhányan panasszal fordultak a belügyminisztériumhoz s panaszukban azt hangoztatták, hogy az útépítéssel kapcsolatosan a község elöljárósága szabálytalanságot követett el. Egy másik beadványban a község főjegyzőjét azzal gyanúsították meg, hogy hallgatólagosan türt egy az ő károsításukra egyesült szövetkezést, A beadványok tartalma miatt a kir. ügyészség Károlykerti József, Szamosvölgyi Mihály, Gál Gyula és Zömbori Gyula ellen hamis vád büntette miatt vádat emelt és oz ügyet ma tárgyalta a büntetőtörvényszék KováGs Miklós dr. biró elnökletével, A vádlottak tagadták bűnösségüket^ hangoztattak, hogy annakidején megkárosítva érezték magukat, mert az ó szakértőjük szerint az utbor1 oás maximálisan 75,ooo pengőbe kerülhetett volna és az I08.000 pengőbe került. Jóhiszeműen emeltek panaszt, nem akartak a község e"

1 öl járóéágát és fő jegyzőjét m/egvddolni. A bíróság számos tanút hallgatott ki s a tanuk legnagyobbrészt arról vallottak, hogy - község lakóinak milyen nagy terhet jelentett az útburkolás költsége. A beszerzett iratokból kiderült, hogy az útépítéssel kapcsolatosan szabályszerűen jártak el a hatóságok, ugyanakkor azonban kiderült az is, hogy az egyik beadványról a sértettek már 1933-ban tudomást szereztek. A törvényszék Berzsenyi Géza dr. kir— üryész vádbeszéde és Róth Jenő dr. védő felszólalása után Károlykerti Józsefet hatóság előtti rágalmazás vétségéért, - az egyik be adványb on foglaltak miatt - loo pengő pénzbüntetésre Ítélte, mig a többi vádlottat felmentette. Az Ítélet indokolása szerint az elitélt vádlott sem követte el a hamis vád bűntettét, mert a biróség megítélése szerint nem eándóko-