Magyar Országos Tudósító, 1939. március/2

1939-03-22 [201]

/Teleki Pál és Jaross Andor beszéde a MOVE vacsorán. Folytatás 2,./ - Az öregek a fiataloktól merítsék az ©rőt, viszont szt sóges, hogy a fiatalok is néha felvegyék az öregek habitusát és összeülje­nek tanáoskozni és a dolgokat megfontolni ugy, mint az öregek. Ebből a kapcsolatból származik azr a nagy társadalmi erő, amelyre épfcfcetün-K* á szervezettség, amelyre az állami munkát alapithatjuk s amely az állami munkát végre is hajtja. Mert hiába hozunk akármilyen törvényekot, akár nemzeti mivoltunk védelmére, akár fejlődésünk szempontjából, ha azokat a társadalom nem hajtja társadalmilag is végre. Mert his^et* államilag és törvényhozásilag csak kereteket tudunk adni s a társadalom tölti kl ezeket a kereteket amlndennapi élet minden percének és minden órájának munkájá­val. Ehhez podlg erős összefogás ós akaraterő kell. Ezek a jótulajdonságo^ a kisebbségi sorsban nagyobb nyomás alatt talián erősebben fejlődnek, ugy hisze$ azonban nekünk, mint kis országnak is elég erősnek kell lennünk ah­hoz, hogy felébredjen bennünk ennek szüksége és tudata s hogy minden magys összefogásával együtt munkáljuk azokat a célokat, amelyekért a MOVE alaku3 amelyekért a MOVE szolgál és fog szolgálni, remélem még igen-igen sokáig. Mert mindig lesznek uj feladatok ós kívánságok s erre a soha meg nem szű­nő, de mindig megfeszített erővel folytatandó munkára emelem poharam itt, a MOVE otthonában, amely immár ^remelem f ennek a munkának örök otthona marad. A miniszterelnök hosszantartó, lelkes tapssal és él­jonzós3el fogadott beszéde után Jaross Andtr miniszter szólalt fel. A maga és felvidéki képviselőtársai nevében meleg szavakkal mondott köszö­notet az üdvözlésért, majd vázolta, hogy a trianoni határon tul ólt fel­vidéki magyarság az elmúlt husz év alaút hogyan lát.ta azokat az. e. eseményeket, amelyek klalakitóiag hatottak egyrészt a esonka haza viszonyaira, msárészt kialakították a határokon tul széjjel szóródott magyarság külön lelkületét. Hangoztatta, hogy a csonka haza lelkülete egyesítve a határokon tuli magyarság lelkületével, egységes magyar lelkü­letet formál ki. A felvidéki magyarság, amelyet a közös gond. és a közös veszély egyesített, nagy éberséggel figyelte a csonka haza területén folyó eseményeket, a kibontakozó nemzeti újjászületést. Figyelte, vájjon gyökeret tud-e verni a magyar nemzeti erőknek olyan energiája, amelyből ógy jövő Magyarország tud kisarjadni. A felvidéki magyarság, amikor sokszor könnybeborult szemmel, de fanatikusan erős lélekkel nézte a csonka haza életének folyá­sát, látta, hogy a nemzeti élet hullámvölgyében a vörös fofqraűaloo köze­pette az egyik szikla, amelyen elsőnek vetette meg lábát a magyarság jö­vőjót kiformálni hivatott ellenforradalmi gondolat, a MOVE volt. Mi"fel­vidéki magyarok láttuk, hogy az ellenforradalom.-, v >• . dinamikus erővel készült elsodorni a forradalom minden csökevényót s láttuk, hogy azután megázclidült a tempója s építeni akaró polgári nyugalom vette át az uralmat. Ha ma értékítéletet akarunk mondani az elmúlt husz évről, meg kell állapi tanunk, hogy az ellenf orradaloíanak Szögedről elin­dított szelleme még nem fejezte be a maga hivatását. A csonkamagyarországi 1918-as forradalom nem volt más, mint a nemzeti értékek rendszeres meg­semmisítése és az ellenforradalmi szollem arra törekedett, hogy elpusz­títsa még a szikráját is annak, ami esetleg újból lángja boríthatta volna a nemzet épületét. /Folyt.köv./

Next

/
Thumbnails
Contents