Magyar Országos Tudósító, 1939. március/2

1939-03-22 [201]

/Teleki Pál és Jaross Andor beszéde a MOVE vacsorán. Folytatás 2,./ - Az öregek a fiataloktól merítsék az ©rőt, viszont szt sóges, hogy a fiatalok is néha felvegyék az öregek habitusát és összeüljenek tanáoskozni és a dolgokat megfontolni ugy, mint az öregek. Ebből a kapcsolatból származik azr a nagy társadalmi erő, amelyre épfcfcetün-K* á szervezettség, amelyre az állami munkát alapithatjuk s amely az állami munkát végre is hajtja. Mert hiába hozunk akármilyen törvényekot, akár nemzeti mivoltunk védelmére, akár fejlődésünk szempontjából, ha azokat a társadalom nem hajtja társadalmilag is végre. Mert his^et* államilag és törvényhozásilag csak kereteket tudunk adni s a társadalom tölti kl ezeket a kereteket amlndennapi élet minden percének és minden órájának munkájával. Ehhez podlg erős összefogás ós akaraterő kell. Ezek a jótulajdonságo^ a kisebbségi sorsban nagyobb nyomás alatt talián erősebben fejlődnek, ugy hisze$ azonban nekünk, mint kis országnak is elég erősnek kell lennünk ahhoz, hogy felébredjen bennünk ennek szüksége és tudata s hogy minden magys összefogásával együtt munkáljuk azokat a célokat, amelyekért a MOVE alaku3 amelyekért a MOVE szolgál és fog szolgálni, remélem még igen-igen sokáig. Mert mindig lesznek uj feladatok ós kívánságok s erre a soha meg nem szűnő, de mindig megfeszített erővel folytatandó munkára emelem poharam itt, a MOVE otthonában, amely immár ^remelem

f ennek a munkának örök otthona marad. A miniszterelnök hosszantartó, lelkes tapssal és éljonzós3el fogadott beszéde után Jaross Andtr miniszter szólalt fel. A maga és felvidéki képviselőtársai nevében meleg szavakkal mondott köszönotet az üdvözlésért, majd vázolta, hogy a trianoni határon tul ólt felvidéki magyarság az elmúlt husz év alaút hogyan lát.ta azokat az. e. eseményeket, amelyek klalakitóiag hatottak egyrészt a esonka haza viszonyaira, msárészt kialakították a határokon tul széjjel szóródott magyarság külön lelkületét. Hangoztatta, hogy a csonka haza lelkülete egyesítve a határokon tuli magyarság lelkületével, egységes magyar lelkületet formál ki. A felvidéki magyarság, amelyet a közös gond. és a közös veszély egyesített, nagy éberséggel figyelte a csonka haza területén folyó eseményeket, a kibontakozó nemzeti újjászületést. Figyelte, vájjon gyökeret tud-e verni a magyar nemzeti erőknek olyan energiája, amelyből ógy jövő Magyarország tud kisarjadni. A felvidéki magyarság, amikor sokszor könnybeborult szemmel, de fanatikusan erős lélekkel nézte a csonka haza életének folyását, látta, hogy a nemzeti élet hullámvölgyében a vörös fofqraűaloo közepette az egyik szikla, amelyen elsőnek vetette meg lábát a magyarság jövőjót kiformálni hivatott ellenforradalmi gondolat, a MOVE volt. Mi"felvidéki magyarok láttuk, hogy az ellenforradalom.-, v >• . dinamikus erővel készült elsodorni a forradalom minden csökevényót s láttuk, hogy azután megázclidült a tempója s építeni akaró polgári nyugalom vette át az uralmat. Ha ma értékítéletet akarunk mondani az elmúlt husz évről, meg kell állapi tanunk, hogy az ellenf orradaloíanak Szögedről elindított szelleme még nem fejezte be a maga hivatását. A csonkamagyarországi 1918-as forradalom nem volt más, mint a nemzeti értékek rendszeres megsemmisítése és az ellenforradalmi szollem arra törekedett, hogy elpusztítsa még a szikráját is annak, ami esetleg újból lángja boríthatta volna a nemzet épületét. /Folyt.köv./