Magyar Országos Tudósító, 1939. március/2

1939-03-18 [201]

ELŐADÁS A NÖK INDOKOLATLAN TARTÁSDÍJÁRÓL. A Magyar Jogászegylet szombaton este dr. Szladlts Károly egyetemi tanár elnöklete mellett ülést tartott, amelynek keretében dri Virágh Gyula ügyvéd a Kúria házasságjógi gyakorlatából ismertetett főként.a nök indokolatlan tartásdijára vonatkozó szemelvény eket. Az előadásnak magva két tételből áll*' Az első, tétel szerint gyakran előfordul/ hogy a férfi/ mint jegyes, a házasságkötéskor ^lyan közjegyzői okiratit ad, amelyben kötelezi magát, hogy a feleségének tartásdijat fizet még akkOr. is/ ha a nő minden fk nélkül hagyja ot el.' Ilyen esetekben a férj hiába tiltakozik az ellen, hogy a Vétkes feleség számára tartásdijat Ítéljenek meg, mert a bir^i gyakorlat még akkor is marasztalja a tartásdíjban'/ ha a férj Igazolja, hogy a feleség minden gógos ok nélkül, férj könyörgése ellenére^ 3em állítja vissza a házassági életközösseget. Kimutatta az előadó/, hegy a Kúriának ezen a j<* gyakorlatán változtatni kell. Az előadás második tótele arról szólt/ hogy a Kúria következetesen arra az álláspontra helyezkedik a fölmerült konkrét esetekben, hogy a nőnek a tartásdíjról sem a házasságkötés előbb, sem pedig a házassági együttélés alatt lemondani nem lehet,- mert ezt a lemondást a bíróság hatálytalannak tekinti. Az előadó • lefejtése szerint ezen a joggyakorlaton is változtatni, kell, mert gy.-akran megtörtónant, hogy a nő azért mond le a tartásdíjról, hogy gyermekét törvényesíthesse, vagy pedlg'azért, hogy házaséletre léphessen azzal a férfivel, akit szőrét ,/MOT/G. TORKOS LÁSZLÓ TEMETÉSE. Szombaton délután temették To.kos Lászlót a százéves költőt/ a farkasréti-temetőben. Torkos László 1839-ben született^ Kőszegen, tanulmányait Soprtnban és Halle-ban végezte, ahol teológiát tanult es evangélikus lelkésznek készült. Tervét azonban megváltoztatta, 1862-ben a pesti evangélikus gimnázium tanára lett és tizenöt évig tanított az intézetben, 1877-ben pedig az állami felsőleányiskola tanára lett, A Petőfi Társaság alapitótágja volt, költeményeket, színdarabokat, cikkeket irt ás foglalkozott a magyar verselés elméletével. Arany Jánossal személyes barátságban volt. A Nemzeti Színház 1888-ban mutatta be

;

,A hármasszövetség"cimü darabját, amelyet kilencvenkilencedlk születésnapja, alkalmából a rádióban is előadtak. Halála előtt öt nappal megkapta a Petőfi 'i' ár sas ág nagydiját. A temetésen Torkos László kiterjedt rokonságán kivül jelen volt Pintér Jenő tankerületi főigazgató, Kovács Sárítípr évángé]ikrs püspök, a Luther Társaság részéről, a Petőfi Társaság részéről pedig .rnvaé István, a ^Társaság^ alelnöke, Petri Mór, Bán Aladár, Agyagfalví Hegyi István, Gáspár Jenő, a társaság titkára, Kooh István, az evangélikus gimnázium igazgatója, Vlsnya Aladár dr., Kőszeg város képviseletébe.; ós még sokan mások tudományos és irodalmi életünk kiválóságai közül. Az egyházi szertartást Varsányi Mátyás lelkész végezte, a koszorúkkal szen elborított ravatal előtt, majd Havas István búcsúztatta el Torkos Lászlót a Petőfi Társaság nevében. Rámutatott arra, hogy Torkos László hatvanhárom évvel ezelőtt résztvett a Petőfi Társaság alapításában ós azóta hitvallója volt Petőfi és Jókai irói szellemének. Láncszeme 7olt annak a szellemi jogfolytonosságnak, amelyet a nemzeti irodalom neve alatt szentesített a tudomány. A magyarországi evangélikus egyház és a Luther Társaság nevében Kovács Sándor mondott beszédet. Hangoztatta, hogy Torkos László költő és teológus v»lt, vallásbölcseleti Írásainak szépségét költészetének színei Mernelták, költészetének pedig a teológus erkölcsi tartalma adott igazi± jelentőséget. y Vlsnya Aladár dr., a kőszegi múzeum Igazgatója elmondatta, hogy Kőszeg városa - amelynek már Torkos lászló apja is díszpolgára volt - e hónapban akarta átadni Torkos Lászlónak díszpolgári oklevelét,-, erre azonban már a költő halála folytán nem kerülhetett áor. Szülővárosa /, nevében koszorút helyezett Torkos László sírjára. /MOT/ZW.