Magyar Országos Tudósító, 1939. március/2

1939-03-31 [201]

30-án M éves korában meghalt* Temetése április 2-an /vasárnap/ délután^ három órakor lesz a rákoskeres: turi római katoliku;:. uj temető halottasházából. /MOT/ Pro d o m o : Kosztolányi Lajos dr. székesfővárosi fogalmazó kéri a t. Szerkesztőségeket a hir szives átvételére. MEZŐGAZDASÁG AZ OMGE IGAZGATóVÁIASZTMÁNYI ÜLÉSE. A

z Országos Magyar Gazdasági Egyesület Igazgatóválasztmánya pénteken délelőtt gróf Somsslch László elnök, felsőházi tag elnöklésével ülést tartott,? Bevezetőszavaiban köszönetet mondott az 0;iGE tisztikarának, a vásár rendezőségének, a földmüvelésügy 1 minisztériumnak és a fővárosnak azért, hogy az Idei kiállítást az egyhetes késés ós r. rossz idő ellenére mégis a tel e siker jegyében sikerült lebonyolítani. Felhívta egyúttal a gazdák f.gyeimét, hogy miután a külpolitikai viszonyok miatt a külföldi vásárlók száma visszaesett, a belföldön vásároljanak nagyobb mértékben tenyészállatokat, állattenyésztésünk fellendítése érdekében* A különböző átíratok ismertetése után liutschenbacher Emil felsőházi tag

P az ^MGE igazgatója tett jelentést a mezőgazdasági helyzetről. ~ Az utóbbi napokban - mint mondta - két nagy ünnepe v«lt a gazdafcáre ad alomnak 0 Az egyik, amikor az ezeréves határokat az Erdős Kárpátoknál elértük, ezen a napon mindnyájunkban felmerült az a gondolat, hogy mlyílen kár veit szétrombolni azt az egységet, amit Magyarország területe jelentett a Kárpát-ok medencéjeben és ez a magyarázata annak, hogy szinte magától értetődőnek tartjuk a visszatérést, ami gazdaságilag, történelmileg és a természet rendje szerint egyaránt logikus. Igaz, hogy ezzel kapcsolatosan, különösen a szállítás terén a kiállítás megrendezése elé akadályok gördültek; de az akadályokat sikerült legyőzni és ezzel ls bebizonyította a gazdatársadalom, hogy mennyi élniakarás, élnltudás és vitalitás van benne^ A másik ünnep az, hogy a csütörtöki nap délutánján Magyarország kormányzója /hosszantartó éljenzés ós taps/ olyan buzdító szavakat intézett a gazdatársadalomhoz- melyek kell

r hogy miiidenkjjre hassanak és az OMGE patináját emeli az a tény, hegy éppen innen hangzottak el ezek a bölcs tani^tószavak. Ezeknek a szavaknak hatniok kell az egész magyar gazdatársadalomra és az a távlat, amelyet a Főmélt'-ságu TTr szavaiban megjelölt, kell hogy felölelje magában az ország belső egysége megteremtésének gondolatát. - Kárpátalja visszatérése azt jelenei - folytatta Mutschenbacher Emil, hogy az ország területe kiegészül húszmillió kataszteri holdrsw, amelyből ll

c

2 millió hold a szántóföldi, uj szánokat kell megtanulnunk, azután, hogy milyen nehéz volt a Cscnkacrszág számadatait megtanulni, ebből a területbői 3*3 millió kataszteri hold az erdő ugy,hogy tüzlfaszüksé-létünk teljes kielégltésro talál, pedig idáig 800.000 köbméter f át ^kell^lmportáln.i c A másik nagy előny, hogy Magyarország az aknaszlatinai sóbánya okszerű kihasználásával sóhoz jutott ugy, hogy ezen a téren sem lesz behozatalra szükség,, A Felvidék népe pedig az Alföldön való foglalkoztatásával meg tudja keresni a kenyerét. - Magyarország gazdasági függetlenségét - mondta tovább Mutschenbaoher Emii, feltétlenül fenn kell tartani- viszont szomszédainkkal igyekeznünk kell a legkedvezőbb megoldást elérni. Sok hivatkozás történik mostanában a román-német kereskedelmi szerződésre, de tény az, hogy a szerződés mindkét ország vámpolitikai és kereskedelmi szuverenitását fenntartja, (Jsak bizonyos előnyös helyzetet teremt a szerződés a német hadiiparra ós a román termények elhelyezése tekintetében. Kézenfekvő, hogy miután a Skoda-müvek német kézre kerültek, Németország szállítja a ikatonai mogrendeléseket ezentúl Romániának, viszont Románia kedvezően tudVja elhelyezni üémetországban mezőgazdasági és egyéb termékeit ugy, hogy \ /Folyt .köv'./