Magyar Országos Tudósító, 1939. március/2

1939-03-30 [201]

az egyik oldalon az ipari árak és kalkulációk szigorú ellenőrzésével, a másik oldalon a munkások szociális helyzetének javitását szolgáló s a vállalatokat anyagilag megterhelő intézkedésekkel mindjobban csök­kenti a vállalkozói nyereséget, számolni kell azzal, hogy a tőkeképző­désnek ez a módja mind kevésbbé képzelhető. Intézkedésekre van tehát szükség, hogy a megtakarításokat, amelyek most már nem a vállalkozók zsebében maradnak, hanem egyfelől a fogyasztók, másfelől a munkások és tisztviselők százezrei között oszlanak szét, összegüjthessük és visszavezethessük az ipari vállalkozás csatornáiba. A vállalatokban dolgozó tőke eddig is nagyrészben a kisemberek megtakarításaiból ál­lott elő; de nemzeti és szociális szempontból nagyjelentőségű különb­ség volna, ha ez a tőke meg is maradhatna azoknak a tulajdonában, akik azt megtakarították. Végül az iparfejlesztés egyik legfontosabb feltételeként emiitette Kunder Antal a szükséges személyzet kérdését^megállapítot­ta, hogy az ipari termelési apparátus a zsidótörvény végrehajtása so­rán aránylag a legkevesebbet fog változni, mert ennek keretében eddig is túlnyomórészt rátermett keresztény magyar mérnökök és az általuk nevelt keresztény magyar művezetők és munkások dolgoztak. A termelési apparátus működésében a zsidótörvény végrehajtásával kapcsolatban sem­miféle zökkenőtől nem kell tartani. Ami az iparvállalatok kereskedelmi ügyeinek intézését illeti, ebben a tekintetben a zsidóság térfoglalása sokkal jelentősebb volt. A zsidótörvény folytán szükségessé vált vál­tozások hatása azonban itt sem veszélyezteti az értékesités folytonos­ságát. Az iparcikkek belföldi forgalmánál ugyanis a vámvédelem, továb­bá a különféle kartelmegállapodások és egyéb kötöttségek folytam amugy­is kialakult helyzet van, amelyben az értékesités akkor sem ütközik nehézségbe, ha az apparátus egyik-másik tagja egyelőre nem rendelke­zik kellő gyakorlattal. Ennél fontosabb kérdés az, hogy iparcikkeink külföldi értékesítése az átállitás után is szakavatott és üzletileg rátermett kezekbe legyen letéve. Kunder Antal előadásának befejezéséül azt a tanácsot adta a magyar mérnököknek, hogy szakképzettségüket és munkásságukat ne korlátozzák kizárólag a termelési apparátusra, hanem lássanak tul a műhelyekéialán és igyekezzenek megállni helyüket az iparvállalatok kereskedelmi jellegű feladatainak betöltésében is.

Next

/
Thumbnails
Contents