Magyar Országos Tudósító, 1939. március/2
1939-03-30 [201]
- & Az ipari termelésn él azonban a belföldi fogyasztépiac megnövekedése nem jelenti az exportlehetőség csökkenését, ellenkezőleg, még fokozhatja is azt. Ugyanis az ipari készáruk termelési költsége az előállitott mennyiség fokozása esetén általában csökken, az olcsóbb árut pedig természetesen könnyebb exportálni. Az iparcikkek belföldi fogyasztópiacának megnövekedését mutatja, hogy mig népességünk 17.5 1»kal, ipari termelésünk csak 6 $-kal emelkedett az északi területek visszacsatolásával. A magyar ipar nyersanyagbázisa is jelentősen megerősödött. A bécsi döntéssel nekünk visszaitélt terület és a Ruszinföld erdőségei pl. összesen 1,325.000 kat. holdat tesznek ki, vagyis a csonkaország eddigi erdőterülete 68 #-kal nőtt meg. Ez annyit jelent, hogy hozzávetőleges becslés szerint müfaimportunknak értékben kifejezve 40-50 $-a feleslegessé válik, a tűzifa, a faszén és a falepárlási termékek behozatala pedig megszűnik, vagyis külkereskedelmi mérlegünk kb. évi 25-30 millió pengővel javul. A visszakapott területek bányakincse is jelentékeny, igy pl. az ottani vasércbányák jelenlegi termelése az ország szükségletének 30 $-át képes fedezni s az eddigi magyar import 75 $-át teszi fölöslegessé. Fontosak a visszakapott antimon-, réz-, magnezit- és kaolinbányák, az ország teljes szükségletét fedező sóbányászat, valamint a még fel nem tárt nagyszámú egyéb előfordulások. Nyersanyagbázisunkat erősitik a gazdag csonkamagyarországi ásványolajleletek, melyek ma már szükségletünknek csaknem a felét képesek fedezni^ .' ". sőt remélhető, hogy a visszacsatolt terület ismert, de még kellően fel nem tárt olajelőfordulásai még kedvezőbb helyzetet teremtenek. Ezek a nyersanyagtartalékok, a Ruszinföld hatalmas vizienergiája és a trianoni határ által megcsonkított közlekedési hálózat kiegészülése számos lehetőséget nyújtanak a magyar ipar további fejlődéséhez és uj ipartelepek létesítéséhez. Hiányos volna azonban az uj gazdasági helyzetünkről rajzolt kép - folytatta előadását Kunder Antal - azoknak a változásoknak a vizsgálata nélkül, amelyek határainkon kivül játszódtak le, s amelyeknek a mérlegelésére gazdaságpolitikánk jövő irányításánál szükség van. E változások gyökeresen átalakították a kapcsolatainkat a Dunamedence többi területeivel s a távolabbi országokkal. S éppen ezeknek a megítélésénél szükséges, hogy az egyetemes közgazdasági szempontok távla-