Magyar Országos Tudósító, 1939. március/2

1939-03-29 [201]

ZU: Örkényi gyilkosság. /Eleje a MOT törvszékl kiadásaiban. Folytatás./ A vádbeszéd ^után dr. Lévai Tib^r, a gyilkos Murarik István védője mondotta el védőbeszédet, amelyben hangoztatta, hogy önvédelem esete forog fenn. Ha a biróság ezt a felfogást nem méltányolná, ugy az asszony felbujtói szerepének kidomborít ás ára kéri az Ítéletet alapítani, mert kétségtelen, hogy a hűtlen és gonosz feleség játszotta a főszerepet ebben a bűnügyben

0 Majd lfj. dr. Kováos Sándor ügyvéd Muhari Jánosné képviseletében azt fejtegette, hogy ninc3 félbujtás, hanem iviaharlné csak bünsegédl bűnrészes. Fadgyas András dr., a fiatalkorú leány védője felmentést kért. Szilágyi Sándor dr. tanácselnök ezután közölte, hogy az Ítéletet április 5-én, szerdán reggel 9 órakor fogja kihirdetni." Ezzel a mai tárgyalás délután öt órakor véget ért-. /MOT/Ou. MEZŐ GAZDASÁGCZETTIER JENŐ ELŐADÁSA A FÖLDEIRTOKPOLITIKA KÖZGAZDASÁGI ...S SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAIRÓL. Szerdán délután tartotta ülését Wekerle Sándor dr. elnöklésével az Országos Magyar Gazdasági Egyesület közgazdasági szá^sztálya a

#

KöZtelken. Az ülésen megjelentek Eszterházy Antal herceg, dr. Mikecz Ödön ny. igazságügyminiszter, felsőőri Nagy Tál és Fodor Jenő felsőházi tagok, az OMGE alelnökei; Wünscher Frigyes dr., a Hangya alelnök-vezérigazgatója, Máté Imre, az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Bárányos Károly földművelésügyi minisztériumi miniszteri tanácsos, ZllnsZlcy György, a Mezőgazdák Szövetkezetének Igazgatója és még sokan mások. 'Yekerle Sándor dr* elnök megnyitója után Czettier Jentí dr. titkos tanácsos, egyetemi tanár tartott előadást "A földbirtokpolitika közgazdasági és szociális vonatkozásai" cimmel. Előadásában mindenekelőtt Buday Barna birtokpolitikájára mutatott rá, amely a békeidők hitel, értékesítési, ár, adó és szaktudás szempontjainak rendezését veszi a sikeres földreform alapjául, amivel szemben hasztalalan akarjuk az állam segítségét Eótlékként alkalmazni, mert ennek határt szab az adózóképesség. A nagytőke felhasználhatósága is problematikus. - A háború utáni dinamikus birtokpolitika lényegben az osztályharc alapján áll. Ezzel szemben a nemzeti szocializmus és fasizmus a földben nem az egj^es családok, hanem a nemzet megélhetésének alapjait látja és a saját ellátást célzó zárt termelést csak annyiban tekinti helytállónak, amennyiben az a nemzeti munkamegosztást hátrányosan nem érinti. Európa agrár termelése három különböző üzemkategóriában történik. Egyik a piac számára termelő nagyüzem, másik a piac számára termelő kisüzem s harmadszor piaoi célokra alig szolgáltató ellátási kisüzem, A birtokreform teoretikusai a második tipus terméseredményeivel érvelnek a harmadik tipus mellett és ellenfeleink is beleesnek abba a hibába, hogy a kisüzem vagy . nagyüzem terméseredményeit vitatják. A német és az olasz agrárpolitika már régen tul van ezen és a magyar f öldbirtokpolitikánalc sem szabad magát félrevezettetni a ma szereplő agrárfeleslegektől, mert ezek a népszaperodás, az iparosodás és a földbirtokreform következtében gyorsan leapadhatnak. Pontosan meg kell tehát állapítani a nemzetcsalád élelmezési, nyersa,nyag, valuta stb, szükségleteit

? az ellátási kisgazdaság feláő határát és csak ezen az alapon lehet kiszórni.tani, hogy a nemzetgazdaság sérelme nélkül mennyi föld áll a törpe és a kisüzem birtokállománya szaporítására rendelkezésre. Ez a terület elsősorban az eladásra kerülő földekből, a " bonifikációkból és csak utolsósorban kisajátítás utján szerzendő meg. A juttatást is elsősorban szakértelemhez és a felszereléshez szükséges miV, nimális anyagi erőhöz kell kötni, A birtokreform fedezeti alapja a terdős- i * felesleg 3 ennek szaporitása az intenzitás emelésére ad lehetőséget a ^további sikeres birtokpolitikához.