Magyar Országos Tudósító, 1939. március/2

1939-03-24 [201]

P ö v A R t S tJLÉST TARTOTT A KÖZEGÉSZSÉGI SZAKBIZOTTSÁG, A főváros közegészségi szakbizottsága pénteken délelőtt lO órakor a Központi városháza I.emelet1 tanácstermében ülést tartott. Az Ülésen Salamon Géza dr, tanéesnek elnökölt. A bizottság elsőnek a főváros uj közkórházi szabályrendelettervezetét tárgyalta. Osllléry András dr. a tervezet részletes tárgyalása során indítvány ezt a, hegy a kórházi segéd- és alorvosoknak engedjék meg a magán praxist, mégpedig kórházi lakásukon is. Polacsek Elemér csatlakozott Csllléry indítványához, majd megemlékezett arról az emberfeletti munkáról,a\melyet a kórházi orvosok végeznek, az orvosok létszáma kevés, s ezért vannak túlterhelve munkával. Az uj szabályrendelet megtiltja a másodorvosok, tehát a segéd- és alorvosok'nősülését addig, amíg a főváros kórházaiban teljesítenek szolgálatot, . . Természetesen a női alorvosok férjhez menetele is tilos a szabályrendelet szerint, Polacsek Elemér tiltakozott a szabályzatnak - szerinte - szégyenteljes rendelkezése ellen, nem szabad no-akadályozni a családalapítást. Megismételte a szűkebb bizottságban előterjesztett Indítványát, hegy a kórházak igazgató főorvosai javaslatára a polgármester megengedheti a másodorvosok nősüléséte Wlndlsch Ödön dr. és Krlzs Árpád helyeselték Polacsek felszólalását, morális szempontból sem szabad megtiltani az orvosok nosülését. Salamén Géza válaszában hangsúlyozta, hogy az orvosok kórházi magánpraxisát éppen a kórházi betegek érdekében akarják megtiltani. Ha az orvosok a kórházén kívül felytatnának magánpraxist, ez a betegek körében keltene nyugtalanságét. Ami a nősülés megtiltását Illeti, a tanácsnak hangsúlyozta, hegy a fővárosi kórházak orvosi lakásai, illetve szobái oly szűkek, hogy azokban családi életet élni képtelenség. Ha a jelenlegi helyzeten.kellő anyagi fedezet előteremtése utján enyhítenek, s ha a kórházi orvosi iakásekat átalakítják, modernizálják, akkor majd a szabályrendeletet megváltoztatják. Megemlítette, hfgy a polgármester kivételes esetekben most is megengedi az alorvosok nősülését. Nem helyes, ha az orvosok a kórházaken kivül laknak, mert ez a betegek ellátásának hátrányára van. Ifj.Wolff Károly a fővárosi kórházak központi igazgató-főorvosa a milliós lakosú főváros érdekeit szemelőtt tartva, annak a véleményének adott kifejezést, hogy éppen a betegek érdekében ne engedjék meg az alorvosok nősülését, családalapítását. A közönáóg elvárja, hogy a kórházakban az örves1 kar állandó an garde álljon* Az orvosi létszám alacsony, s ha az alorvosok megnősülnek, s utéal a kórházakban nincs megfelelő lakás, a városban laknak: ez egészségtelen helyzetet teremtene. Régen megállapították már azt, hogy nem helyes, ha az örvösek fiatalon nősülnek. Ha az orvosi létszámot a jelenleginek duplájára emelik, akkor megengedik az alorvosok nősülését. Hosszas vita után a bizottság végül is elfogadta Csllléry András és Pelacsek Elemér indítványait, ezek szerint tehát a' kórházakban az alorvosok magánpraxist folytathatnak és megnősülhetnek. A szabályrendelet tárgyalásának további részében Krlzs Árpád rámutatott a kórházi alkalmazettak, tehát a segédszemélyzet és az ápolók nehéz helyzetére, egészségtelen tömeglakásokban laknak, szabadságidejük nincs szabályozva, fizetésük alacsony, ellátásuk rossz. Közölte, hogy tervezetet dolgozott ki a kórházi alkalmazottak helyzetének javítására. Indítványában azt javasolta, hogy a fővárosi kórházak ápolási diját naponta és személyenklnt tlz fillérrel emeljék, s az Így befolyó összeget fordítsák a kórházi alkalmazottak szociális helyzetének javítására. Szerinte 265.000 pengő fedezné az összes kiadásokat. Régi sérelmük a kórházi alkalmazottaknak az is, hegy nem véglegesítik őket, Polacsek Elemér megállapította szintén, hogy a kórházi alkalmazottak éhbérért dolgoznak, helyzetük javításáról nem V\gondoskodik a főváros,találjanak megfelelő fedezetet'a szociális kladá11 sekra. /fftlvt. köv./