Magyar Országos Tudósító, 1939. március/1

1939-03-07 [200]

PEST VARMEGYE. PEST-VÁPMEGYE KISGYÜLÉSE. Pest-vármegye kisgyülése kedden délelőtt fáji Páy István főispán elnökletével ülést tartott, amelyen résztvett vitéz Endre László alispán is, aki már visszajött szabadságáról, megjelent Fábián Béla kisgyűlés! tag is, akit ugyan indokolatlan távolléte miatt megfosztottak a gyűlés látogatásoktól, Fábián Béla azonban ez ellen a határozat ellen a közigazgatási birosagnál a fellebbezés, jogával élt,, Napirend előtt Kádas Mihály szólalt fel és a ceglédi birtok megoszlási viszonyokat hozta fel mint jó példát a birtokreform rendezésére. Linhardt Antal kifogásolta, hogy a vasárnapi munkaszünettel kapcsolatos rendelkezéseket még mindig zavarosan hajtják végre. Majd szóvátette, hogy hir szerint Pestkörnyéke öt képviselőt fog választanig mire a főispán kijelentette, hogy nincs ugyan felhatalmazva ebben u kérdésben választ adni, de azt kérdi Linhardt Antaltol, honnan tudja, hogy a képviselőválasztókkal kapcsolatos kalkulációja, amelyet részletesen felsorolt, helyes-e és honnan tudja, hogy öt lesz-e a pestkörnyéki képviselők száma. /Derültség./ Vitéz Endre László kijelentetne, hogy a munkaszüneti kérdés szabályozása nem teljesen az ő hatáskörébe tartozik és korábbi rendeletek intézkednek a virágüzletek, a fodrászok, a hentesek és mészárosok munkaszünetéről. Itt ha kívánságok merülnek fel az iparosságrak kell mozgalmat inditani' és ő a kivánságokat készséggel támogatja, a tej-és péküzletek különben nyáron 6-7-ig, télen pedig 7-8-ig tesznek nyitvatarthatók. Fábián Béla azt tette szóvá, hogy a soroksári, úgynevezett szegénytelepen, ahol négyezer szegény magyar ember lakik nincs se elemi iskola se óvoda és a közegészségügyi intézmények is hiányoznak. Kérte, hogy általában a pestkörnyéki városokban hagyjak a gyermekeket magyarul is tanulni és pártközi konferencia egybehivását kérte a pestkörnyéki lelkészek és tanitók bevonásával. Végül a pestkörnyéki kisiparosság munl'anélküliségét tette szóvá Fábián Béla, Vitéz Endre László kijelentette, ho^y a soroksári szegénytelep ügyeinek utánanéz, helyes, hogy ott elemi iskola és óvoda is legyen, ami pedig a gyermekek cukor- és tejellátását illeti, igényléseket fognak benyújtani és közbenjárnak, hogy a kiutalás minél előbb megtörténjék* Vitéz Barnabás István szerint a soroksári szegényteleprol a gyermekek azért nem járnak Soroksárra, mert Pestszenterzsébethez sokkal közelebb laknak és az iskolaépítés is ' .súlyos áldozatokat kivarrna, A pestszenterzsébeti "dühöngő telepen" rövidesen tizenkét tantermes iskola épül az állam hozzájárulásával, A vegyestanitásii iskolák tekintetében a pestkörnyéki vegyes lakosságú városokban miniszteri rendelet szabályozza az oktatás kérdését, Fábián viszontválaszában azt is szóvá tette, hogy Soroksáron akció indulj meg, hogy a polgári iskola teljesen németnyelvű legyen. Szerinte a soroksári szegénytelepi magyarokat ki fogják szoritani Soroksárból, de különben sem lehet kötelezni a gyermekeket, hogy más községbe" járjanak tanulni mint ahol a szüleik laknak és mint ahova közigazgatásilag tartoznak, Fáji Fáy István főispán kijelentette, hogy a kérdést meg ' fogják vizsgálni és magyar szivvel igyekeznek megoldást találni,, \íx Kégl János ezerint a helyes birtokpolitika fognatositásához hozzá kell kezdeni, mert ha ez évtizedekkel előbb megtörtént volna sok katasztrófát el lehetett volna háritani, P.Vargha Vince kifogásolta, t

vidéken a gazdák nem tudnak mezőgazdasági cseledeket kapni, g éves szerződést nem hajlandók kötni és népbolonditok járják a falt, uszitva a mezőgazdasági cselédeket, hogy minél magasabb munkahely követel jenek. /Folyt, köv./