Magyar Országos Tudósító, 1939. március/1
1939-03-03 [200]
1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1939. március 3. A CIRMOS MACSKA, MINT A HÁZ RÉME. * A központi járásbíróság, majd a törvényszék fellebbviteli tan&sa arranézve folytatott bizonyítási eljárást, hallgatott ki számos tanút, hogy a Márton utca 35/b számú házban lakó Knöpfler Ferenc cirmosmacskája a bérház réme volt-e. A szokatlan bizonyításra az adott okot, hogy e házban lakó Sárkány Róza mosónő 4oo pengő és járulékai iránt kártérítési pert indított Knöpflerék ellen, mert ezeknek a macskája ráugrott és a jobb kezefejét ösaszaharapdálta. Emiatt hosszabb időn át munkekóptelen volt, A kihallgatott tanuk közül egy gimnazista tanuló olyan valló mást tett, hogy nemrégiben, amikor Knöpflerék lakása előtt elhaladt, a folyosón tartózkodó alperesi macska nagyot fujt ás ugróállásba helyezkedett, ugy, hogy a macska támadása elől menekülni volt kénytelen. Bgy másik lakó azt vallotta, hogy a házbeli pincében ugrott neki a Knöpflerék macskája* Egy tejszállitó kifutófiú is arról tett vallomást , hogy Knöpflerék macskája ráugrott és csak nagy ügg7 el-baj jal tudott megmenekülni, A következő tanú azt vallotta, hogy ez a házbeli macska egy nyitott ablakon beugrott az ő lakásukba, A házmester, aki szintén t-nuja volt enrB k a pernek, azt vallotta, hogr Knöpfleréket többször figyelmeztette, hogy a macskájukat vad természete miatt tartsák a lakásban, azonban Knöpflerék ezt a kérést megtagadták. Ilyen körülmények között a törvényszék most el1 entétben a központi járásbíróság döntésével közbenszóló itéletettel megá llapitotta Knöpfler és feleségének egyetemleges kártérítési kötelezettségét azon kár ötven százaléka erejéig, amelyet a megvadult cirmosmacska a felperesnek okozott, A törvényszék csak azért marasztalta az alpereseket a kár ötven százalékában, mert a felperest is gondatlanság terheli az elszenvedett sérülések miatt. Kiderült ugyanis, hogy a mosónő is i-ngerelte a macskát és ezzel bizonyos mértékig okot szolgáltatott arra, hogy az egyébként vad természetű állat nekiugorjon. Az iratokat uiost visszaküldik a központi járásbírósághoz a felmerült kár összegszerű megállapifcása végett, /MOT/G, A HÁZVEZETŐNŐ ÓVADÉKÁN VONULT SZANATÓRIUMBA. Kaufmann Gusztávné egy részvénytársasági igazgató nejc 1936 őszén beteg lett és orvosi tanácsra szanatóriumba kellett vonulnia, A sr-.anatoriumi költségekre azonban nem volt pénze. A család barátja Bogdán Andor ügynökkel folytatott megbeszélés alapján elhatározta Kaufmanné, hogy óvadékos házvezetőnőt fogad fel és az óvadék felhasználásával vonul majd szanatóriumba. Bogdán egy kőzvetitő-iroda utján tárgyalt Varga Menyhértnével, akivel abban állapodott meg, hogy 3oo pengő óvadékot köteles Kaufmanné kezeihez fizetni, k házvezetőnőnek havi 8o pengős fizetést Ígértek. Hamarosan kiderült, hogy az óvadékkal a szanatóriumi k öl ts egeket fedezte Kaufmanné és amikor a házvezetőnő visszakövetelte a pénzét, az óvadékot nem tudták kiadni, így feljelentést tett és csak a bűnvádi eljárás alatt térítette vissza Kaufmanné anyja a 3oo pengő óvadékot, A büntetőtörvényszék Kaufmann Gusztávnét kóthónapi fogházra, Bogdán Andort pedig háromhónapi fogházra Ítélte el. Fellebbezés folytán ^budapesti királyi táb1 a Leitner tanácsa tárgyalta ezt az ügyet, ahol a törvényszék Ítéletét helybenhagyták mégis olyan változtatással, hogy Kaufmann Gusztváné büntetésének végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztették. /MOT/G 0
